Megoldásra vár a tunguszkai rejtély

Holnap lesz száz éve, hogy rejtélyes jelenség pusztított a szibériai Tunguszka folyónál. Ebből az alkalomból tudományos konferencia kezdődött Moszkvában, de a tanácskozás résztvevőinek sem sikerült egyetértésre jutni abban, mi tarolta le a tajga erdőségeit egy Tokióval azonos nagyságú területen – írta a Space.com. Az egykori szemtanúk szerint hatalmas tűzgömb vonult át az égen, majd felrobbant. A detonáció feltételezett középpontjától sugárirányba nyolcvanmillió fa dőlt ki, s a robajt még Angliában is hallották. A több mint kétezer négyzetkilométernyi lakatlan területen mindent elpusztító tünemény hatásait tanulmányozók azonban mindmáig csak azt derítették ki, hogy a robbanáskor felszabaduló energia ezer hirosimai atombombáéval vetekszik.
Ma a legtöbb kutató azon az állásponton van, hogy a rombolásért csak egy becsapódó aszteroida (kisbolygó) lehet a felelős. Mások meteoritra vagy a Földnek ütköző üstökösre gyanakszanak, a kételkedők szerint azonban ezeknek a teóriáknak ellentmond, hogy nem találtak maradványokat és becsapódási krátert sem. A legmeglepőbb új elméletek szerint azért nincsenek felszíni nyomok, mert a katasztrófa okát a föld alatt kell keresni. Német kutatók úgy vélik, a vulkánok mélyén megtalálható kimberlitből felszabaduló gázok is képesek elemi erővel a felszínre törni, Borisz Rogyionov orosz fizikus szerint viszont a jelenségért a szerb származású amerikai feltaláló, Nikola Tesla felelős. Rogyionov nem kevesebbet állít, minthogy a New York-i laboratóriumában a légköri elektromossággal kísérletező Tesla „halálsugaraival” szétrombolt egy föld alatti vulkánt Szibériában.
A meddő vitát megelégelő David Morrison, a NASA asztrobiológusa elmondta: a Földbe sokkal gyakrabban csapódnak kis égi objektumok, mint tunguszkai méretűek, ezért most már a jövőben várható égi vendégekre kellene
figyelni.