Polgármesterek világtalálkozója

Megkezdődött tegnap a Magyar polgármesterek VII. világtalálkozója, a kétnapos rendezvényt Gödöllőn a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szervezésében tartják. A településvezetők összejövetelén mintegy ezren vesznek részt.

Lehetőséget ad az Európai Unió a magyar nemzeti kultúra képviseletére – e gondolat jegyében nyitotta meg Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tegnap Gödöllőn a Magyar polgármesterek VII. világtalálkozóját. Beszélt arról is, hogy azok a régiók, amelyek autonómiát élveznek, gazdasági növekedést, kulturális és tudományos fellendülést tapasztalnak. – Ebben az értelemben a székelyföldi kulturális és területi autonómia terve az ott élő magyar kisebbség és a román nemzeti többség számára előnyös lehet. Ez az Európai Unió egyik üzenete – hangoztatta az akadémikus.
A megnyitón felolvasták Sólyom László köztársasági elnök köszöntő levelét. Az államfő ebben arról írt, hogy különféle jelentések szerint az államháztartási kiadások mintegy negyedével gazdálkodó helyi önkormányzati szektor a növekvő fiskális kockázatok kiemelkedő forrásává vált. Sólyom László szerint az önkormányzati rendszer valódi és átgondolt korszerűsítése a nagy állami szektorokat érintő sikeres reformok egyik kulcsa. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter előadásában azt mondta, az újonnan csatlakozott országok közül Magyarország kiemelkedően teljesít, az ez év végéig rendelkezésre álló összes forrás 93 százalékát le tudtuk hívni. Szerinte a kormány célkitűzése, hogy a leghátrányosabb 33 térségnek ne kelljen az erősebb vetélytársakkal versenyeznie, ezért pályázat helyett külön programot szervez részükre, mert a nagyobbak elszívnák a forrásokat a kisebbek, fejletlenebbek elől. Bajnai Gordon arról is szólt, hogy az idén elindultak a határon túlnyúló fejlesztések. A miniszter rámutatott, az építési beruházások gyorsításának elősegítésére harminc jogszabályt módosítottak, s ennek köszönhetően van építkezés, amely 180 nappal rövidülhet meg.
Kósa Lajos leszögezte: ma az önkormányzatok a működőképesség határához jutottak. – A kormány ugyanis mind több feladatot hárít rájuk, miközben a finanszírozáshoz szükséges pénzeket folyamatosan megvonja. Az uniós pénzek legfeljebb a szinten maradáshoz elegendők, mert a korábban elvont források pótlását szolgálják, így a felzárkózásra már nem futja – állította. Kitért arra is, hogy a kormány sok esetben ellenségesen kezeli a jobbító szándékú kezdeményezéseket, például a monoki polgármester esetében (az önkormányzat feltételekhez kötötte a segélyek kifizetését). – Szemléletváltásra lenne szükség – hangsúlyozta.