Prága aláírt, Varsó még alkudozik

Amerikai radarállomás cseh-országi elhelyezéséről szóló keretszerződést írt alá kedden Karel Schwarzenberg cseh és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. A lengyelek még alkudoznak.

Valójában két aláírást tervezett az Európába átrándult Condoleezza Rice, egyelőre azonban úgy néz ki, csak egy lesz belőle.
A prágai megállapodásról már három hónapja lezárták a tárgyalásokat, s az aláírásnak annak ellenére sem volt akadálya, hogy a cseh félnek valójában arról sem nagyon volt tudomása, milyenek lesznek a tervezett radarállomás műszaki paraméterei. A Topolánek-kormányt az sem zavarta, hogy az amerikai katonák csehországi tartózkodását szabályozó kiegészítő szerződés aláírására csak később kerül sor. Ehelyett a miniszterelnök felmutathat egy tudományos és ipari együttműködési megállapodást, amely lehetővé teszi a cseh cégeknek, hogy bekapcsolódjanak az amerikai rakétavédelmi rendszer fejlesztésébe és általában az amerikai katonai fejlesztési projektekbe. Oroszország kénytelen lesz haditechnikai módszerekkel reagálni, ha törvényerőre emelkedik a radarszerződés – figyelmeztetett az orosz külügyminisztérium. Moszkva szerint az amerikai hadászati arzenál elemeinek az orosz határokhoz való előrevonását az oroszországi elrettentő ütőerő meggyengítésére használhatják fel. Oroszország megteszi a lépéseket a nemzetbiztonságát fenyegető veszély ellensúlyozására – áll a nyilatkozatban.
Varsó Prágánál jóval keményebben tárgyal, s egyelőre nem fogadta el a legutolsó amerikai ajánlatot. Az egyeztetés azonban folyamatos, s miután Donald Tusk kormányfő kitért a végleges megegyezés elől, Radek Sikorski külügyminiszter az Egyesült Államokba utazott, ahol még találkozott az óceán túloldalára készülő kollégájával, s puhatolózó tárgyalásokat folytatott a két elnökjelölttel, Barack Obamával és John McCainnel is. E megbeszélések eredményeképpen akár elképzelhető lenne az is, hogy az eredetileg holnapra tervezett varsói aláírás is létrejöjjön, ennek azonban elemzők szerint immár komoly belpolitikai akadálya is van. Tusk ugyanis nemcsak a rakétatelepítés árát igyekszik felverni, hanem elemzők szerint komoly játszmát is játszik a pajzs kritikátlan támogatójával, legnagyobb politikai ellenfelével, a napokban külön küldöttet Washingtonba menesztő Lech Kaczynski elnökkel. A szakértők kérdések sorát teszik fel, köztük például azt, hogy akarja-e egyáltalán a kormánypárt a pajzsot? A helyzetet Varsó nem oldhatja fel anélkül, hogy ne adna magának egyértelmű választ arra, neki, avagy Washingtonnak fontosabb a rakétavédelmi rendszer
európai telepítése. Úgy tűnik, Tusk ez utóbbi felé hajlik.
Az alkudozás mögött kiviláglik, hogy a belpolitikai megosztottság egyre jobban gátolja Lengyelországot a hatékony érdekérvényesítésben, változik, árnyaltabbá válik az eddig kizárólagosan Amerika-barát lengyel külpolitika, s hogy a közkedvelt vélekedéssel ellentétben nem csupán Oroszország próbálja megosztani Európát. Az Egyesült Államok most ugyanezt teszi egyik legszorosabb európai szövetségesével, egyrészt rájátszik a belső vitákra, másrészt nyomást gyakorol Litvánián keresztül.