Reform az orosz haderőben

Az elmúlt években sokszor kerültek a nemzetközi érdeklődés középpontjába az orosz fegyveres erők. Bár a gigantikus szovjet örökség megreformálása az új Oroszország alapvető érdeke, amelyben néhány sikert felmutatott a putyini kurzus, több sürgető kérdés maradt megválaszolatlanul úgy a költségvetéssel, mint a szervezeti struktúrával vagy éppen a morális helyzettel kapcsolatban.

Csillogó testű, vörös csillagos nehézbombázók valahol magasan az Atlanti-óceán felett, nyugati vadászgépek kíséretében – ez a hidegháborús kép elevenedett meg az utóbbi időkben, s jutott el – hála a globalizált médiumoknak – az orosz újjáéledést vegyes érzelmekkel követő nyugati közvélemény elé. Bár a Dalnaja Aviácija (távolsági repülők) tavaly újrakezdett látványos gyakorlatai világszerte hirdetik az orosz fegyveres erők mélyrepülésének végét, nem szolgálnak átfogó képpel a lassan kibontakozó folyamatokról.
– Míg a kilencvenes években a túlélésért folytatott küzdelem, a teljesíthetetlen ambíciók jellemezték az orosz fegyveres erőket, addig az új évezredben az energiaárak emelkedésének köszönhető állami bevételnövekedés miatt kezdődhettek kísérletek a megreformálásuk érdekében – mondta Rácz András, a külügyi intézet munkatársa tegnapi előadásában. A reformtörekvéseket Vlagyimir Putyin elnök fellépése, a második csecsen háború tapasztalatai, a szélsőséges iszlám terrorizmus növekvő fenyegetése mellett a NATO keleti irányú bővítése és a Bush-kormány unilaterális külpolitikája is erősítette. A stratégiai motivációk között említendő, hogy az új orosz védelmi doktrínában kiemelt feladatként jelentkezik az energetikai létesítmények védelme. A putyini központosítás részeként erősebb politikai kontrolt alakítottak ki a tábornokok felett. A stratégiai erők modernizációjának célja a hatásos elrettentő képesség megőrzése úgy, hogy az erők mérete (úgy a robbanófejek, mint a hordozóeszközök száma), az eszközök elöregedése és a nemzetközi szerződések miatt csökken, miközben az Egyesült Államok fejlesztés alatt álló rakétavédelmi technológiája komoly kihívást jelent. Követve a korábbi amerikai deklarációt, immár Oroszország is alacsonyra helyezte a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét.
Bár a technikai fejlesztések látványos elemei az orosz védelmi reformoknak, a személyi állomány struktúrája és életkörülményei éppen olyan fontosak. Középtávon az a cél, hogy a létszám egyharmada sorkatona, kétharmada szerződéses legyen, bár ez alighanem késést szenved. A sorkatonai szolgálat időtartamát másfél évről egyre csökkentették az idén, és erőfeszítéseket tesznek arra, hogy az őket sújtó, laktanyákon belüli bűncselekmények – például az öregkatonák által az újoncok ellen elkövetettek – visszaszoruljanak.