A munkahelyi internetezés kérdése. A munkahelyi internet-hozzáférés használatának ellenőrzésekor a munkáltató dolgozójának személyes adatait ismerheti meg, hiszen következtetést vonhat le abból, hogy a vizsgált munkavállaló milyen honlapokat nyitott meg. Mivel az alkalmazottak személyes adatai csak az érintett beleegyezésével juthatnak a munkaadó tudomására, Szabó Máté az állásfoglalásban azt javasolta a munkáltatóknak: korlátozzák az adott munkakör ellátásához szükséges weblapokra a világháló munkahelyi használatát. Ám ha ezt az elvégzendő feladat jellege nem teszi lehetővé, a megnyitott oldalak listázása csak akkor jogszerű, ha az ellenőrzésről az érintett dolgozót előzetesen tájékoztatják – figyelmeztetett Szabó Máté.
Az ombudsman az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva egy munkavállaló beadványa nyomán fogott vizsgálódásba. A panaszos kifogásolta, hogy munkahelyén a munkáltató olyan listát függesztett ki, amin alkalmazottai teljesítményét értékelte. A beadványt író neve mellett például a következő megjegyzés szerepelt: „Te még rejtett értékünk vagy, de számítunk a munkádra!”
Szabó Máté az állásfoglalásában rögzítette: minden olyan tény, valamint az azokból levonható következtetés személyes adatnak számít, amely valamely természetes személlyel kapcsolatba hozható. Vagyis az alkalmazottak munkavégzését minősítő, szégyentáblán olvasható kijelentések a személyes adatok köréhez tartoznak, azokat csak az érintett munkavállaló előzetes és önkéntes beleegyezésével hozhatja nyilvánosságra a munkáltató. A biztos ugyanakkor rögzítette: a személyes adatokat csak előre meghatározott célból, jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése végett lehet kezelni. Ebből pedig – Szabó Máté álláspontja szerint – az következik, hogy a munkáltató még akkor sem hozhatná nyilvánosságra az adott dolgozó munkájáról szóló véleményét, ha az érintett ehhez a hozzájárulását adta. A munkateljesítménnyel kapcsolatos személyes adatok közzététele a munkahelyi feketelistán tehát semmilyen körülmények között nem jogszerű. Az ombudsman megjegyezte még: ha a munkáltató valamely alkalmazottját aktívabb munkavégzésre szeretné ösztönözni, e célt a szégyentáblák kifüggesztésénél enyhébb módszerekkel is könnyedén elérheti, például egy beszélgetéssel. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra, hogy a feketelisták készítése, a becsmérlő vélemények közlése sértheti az érintett dolgozó emberi méltósághoz való jogát is.
