Süth Miklós füllentett

Hiába mutatta ki egy nagy tekintélyű uniós laboratórium, hogy a hazai kereskedelmi láncokban a mézek közel fele hamisítvány, az üzletláncok nagyobb része csak hatósági utasításra távolítaná el e termékeket polcairól. Süth Miklós országos főállatorvos, az agrártárca szakállamtitkára lapunknak előbb azt állította, hogy nem látta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által megrendelt laboratóriumi vizsgálat eredményeit, később korrigált.

Miközben a Tesco még a hét végén levette polcairól az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által végzett laboratóriumi vizsgálatok alapján hamisnak ítélt mézeket, a többi kereskedelmi lánc még vonakodik. Tegnapi megkeresésünkre Batthyány Zoltán, a Rotschild üzletlánc kereskedelmi igazgatója arról számolt be, hogy amint hivatalos megkeresést kapnak a hazai hatóságoktól, azonnal leveszik polcaikról a Nagy és Fia Kft. által beszállított akác- és hársmézet, amit az OMME brémai laboratóriumi vizsgálatok alapján hamisnak nevezett. Kérdésünkre, miért kell megvárni a hatósági intézkedést, ahelyett, hogy a fogyasztók érdekét szem előtt tartva azonnal intézkedjenek, hozzátette: amint megkapják a laboratóriumi jegyzőkönyvet, „megfontolják a további lépéseket”. A kereskedelmi igazgató azt is furcsának nevezte, hogy az OMME nem küldi el az érintett üzletláncoknak a laboratórium jegyzőkönyvet. Megkerestük a Match üzletláncot is; a társaság polcairól az OMME által vásárolt mézek közül hamisnak bizonyult a Klenáncz méhészet akác- és hársméze, a Molnár Méz Kft. akác- és virágméze, illetve az Apiker Bt. Takarékos Profi fantázia nevű terméke. Az üzletlánc lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.
Mint a fenti példák jelzik, a kereskedők egy része csak az illetékes hatóságok utasítására hajlandó a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó intézkedések meghozatalára. Megkeresésünkre Süth Miklós országos főállatorvos elsőként jelezni kívánta, hogy a múlt héten helytelenül tájékoztattuk olvasóinkat svájci útjáról, mert mint mondta, a Világkereskedelmi Szervezet egyik állat- és növény-egészségügyi rendezvényén vett részt. Süth arról számolt be, hogy az OMME vizsgálati eredményeivel nem találkozott, s egyébként is a területileg illetékes megyei hivatalok kezdeményezik az esetleges eljárásokat. Utóbbiak ténykedéséről a főállatorvos későbbi válaszokat ígért. A válaszokra várva felhívtuk Bross Pétert, aki kérdésünkre rávilágított: a laboratóriumi eredményeket tartalmazó listát május 29-én személyesen adták át az államtitkár titkárságán. Az OMME elnöke arról is beszámolt, hogy a tavalyi vizsgálat után is megküldték az eredményeket az érintett üzletláncoknak, s az idén is ezt fogják tenni. Emlékeztetett arra, hogy ettől függetlenül az üzletláncok tavaly sem léptek.
A lapunkat délután visszahívó főállatorvos már emlékezett rá: maga írta alá, hogy átvette az OMME laboratóriumi eredményeit tartalmazó levelét, mégpedig június másodikán. Sőt nemcsak szignálta a levél átvételét, hanem további intézkedést is elrendelt. A területileg illetékes hatóságoktól délutánra azt a tájékoztatást kapta, hogy az OMME listáján kifogásolt 13 mézfajtából az idei áprilisi összevont ellenőrzés óta 11-et már a hatóságok is vizsgálnak. Eredményekről továbbra sem tudott beszámolni. Mint mondta, az OMME vizsgálatait nem vehetik figyelembe, mert nem volt megfelelő a mintavétel, ráadásul a listán nem jelzik pontosan, mely termékekről van szó, így az azonos mintavételt sem tudják véghezvinni. Kérdésünkre, hogy mikor állnak nyilvánosság elé beszámolni arról, mely mézek hamisak, Süth visszakérdezett: az OMME kizárja-e azon tagjait, akik a hamisítás gyanújába kerülnek. (Süth nem tudta, hogy a hamisítók nem tagjai az OMME-nak.) Úgy tűnik, megismétlődik a tavalyi egymásra mutogatás, a hamis mézek pedig maradnak a polcokon.
Megkerestük Kondorosi Ferencet, az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztost, a nemrég létrehozott Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökét is. Ő elmondta: egyedi intézkedéseket nem áll módjában hozni, mivel ilyen jellegű hatásköre nincs. Hozzátette: a probléma súlyosságára való tekintettel a testületnél fogja kezdeményezi a mézhamisítás ügyének napirendre vételét. Véleménye szerint ugyanis az élelmiszer-hamisítás sokkal fontosabb ügy, mint például az informatikai szoftverek feketepiaca, hiszen előbbi esetben a lakosság nagy részét fenyegetheti közvetlen veszély.