Uniós ámen hétmilliárd forint kulturális filmtámogatásra

SZDSZ-es beszédben: az Európai Unió jóváhagyta az ingyenebédet a magyar filmeseknek. A gyűlöletnarratíva előtt tovább tisztelegve: talán most senkinek nem jut eszébe kiszámolni, hogy a magyar adófizetők pénzén a piacon mérkőző filmekre költött 231 millió euróért hány lélegeztetőgép, hány mentőhelikopter és hány mentőautó lenne vásárolható. De – Lendvai Ildikó szavaival – „komolyra fordítva a szót”, az Európai Bizottság a közösségi szerződés állami segélyezésre vonatkozó szabálya szerint az említett összegű támogatást jóváhagyta a 2013 decemberével véget érő hatéves időszakra, és figyelembe vette a szerződés „kulturális derogációjára” vonatkozó kitételeket. A bizottság a döntésében hozzátette, hogy a derogációt követően a magyar hatóságoknak minden olyan változást meg kell valósítaniuk, amelyek a filmgyártásnak nyújtott anyagi támogatásra vonatkozó 2001-es „filmkommunikációs” szabályzatai megkívánnak.
A bizottság összegzése szerint 2008-ban adókedvezményre hárommilliárd forint, közvetlen támogatásként filmfejlesztésre és -előkészítésre 225 millió forint, filmgyártásra 3,014 milliárd forint, filmterjesztésre 256 millió forint, művészmozik üzemeltetésére 220 millió forint, filmfesztiválokra és egyebekre 199 millió forint, összesen 6,914 milliárd forint költhető. Neelie Kroes versenypolitikai biztos a döntést kommentálva kijelentette: „Az európai kulturális filmek társadalmunkban fontos szerepet játszanak. Örülök, hogy a magyar hatóságok kulturális kritériumokat vezettek be a filmtámogatási programba.” A program fő célja a magyar filmkultúra fejlődésének támogatása és előmozdítása. Az adóösztönzésen kívül a program közvetlen pénzügyi támogatást is nyújt a filmek gyártására, terjesztésére, valamint a művészmozik üzemeltetésére és filmfesztiválok megrendezésére. A magyar hatóságok a támogatási programot számos helyen megváltoztatták, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz azért, hogy a program megfeleljen az EU-nak az állami támogatásra vonatkozó szabályzatainak. A változtatások egyik legfontosabbika az volt, hogy ellenőrizhető nemzeti kulturális kritériumot vezettek be, ahogyan azt a „filmkommunikációs” szabályzat megköveteli.
Az Európai Bizottság az állami támogatások jóváhagyásának mérlegelésekor erre a kulturális kritériumra összpontosít, ugyanis az unió a kereskedelmi filmgyártás állami segélyezése helyett azt akarja, hogy a tagállamokban a nemzeti filmipar a világpiacon saját érdemei alapján versenyezhessen. Az Európai Bizottság azért vizsgálta felül a magyar filmtámogatási rendszert, mert annak jóváhagyása tavaly az év végével lejárt. Mint a filmszakmában ismeretes, a magyar törvények Európa egyik legbőkezűbb adókedvezményeit nyújtják a filmipar terén. A támogatás már a jövő hónaptól folyósítható.