Válságban a háziorvoslás

A Fidesz szerint összeomlás előtt áll a magyar háziorvosi rendszer, ám a kormánynak nincs stratégiája a kritikus helyzet kezelésére. Az Egészségügyi Minisztérium ezt visszautasította, s állítja: van koncepciója az alapellátás fejlesztésére.

Összeomlás előtt áll a magyar egészségügyi rendszer, különösen a háziorvoslás területén – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Pesti Imre, a Fidesz politikusa. A Fidesz felhívta a figyelmet arra, hogy hatalmas hiány várható ezen a területen. Emlékezetes: lapunk tegnap számolt be arról, hogy az Országos Alapellátási Intézet (OALI) összesítése szerint a hazai háziorvosok egyharmada hatvan évnél idősebb. A hiány 10-15 év múlva kritikussá válhat, a végzősök ugyanis nem pótolják a pályáról távozókat.
A Fidesz szerint a kritikus helyzet ellenére sem stratégiája, sem többségi bizalma nincs a kisebbségi kormánynak ahhoz, hogy kezelje a problémát. Pesti Imre úgy fogalmazott: a 2006-ban elindított reform hadüzenet volt mind a betegeknek, mind az egészségügyi dolgozóknak. Ennek eredménye, hogy az orvosellátottság kritikus helyzetbe került. Elmondta: a háziorvoslás ma egyáltalán nem népszerű terület. Ennek legfőbb oka, hogy a háziorvos kiszolgáltatott az egyre nehezebb helyzetben lévő önkormányzatoknak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron keresztül pedig a kormányzatnak. Az ellenzék szakpolitikusa felhívta a figyelmet arra is, hogy a szakvizsgára váró rezidensek közel 60 százaléka külföldön képzeli el jövőjét. Az Erdélyből és Kárpátaljáról idetelepült orvosok és szakdolgozók közül pedig többen úgy döntenek, visszatelepülnek hazájukba. Sőt az is előfordul, hogy Magyarországon született, itt végzett szakemberek – kinti családi kötődés nélkül – keleti szomszédainknál folytatják pályafutásukat.
Az Egészségügyi Minisztérium visszautasította a Fidesz állításait, mondván, a tárca rendelkezik stratégiával az alapellátás fejlesztésére, ennek részleteit pedig Pesti Imre is hallhatta az egészségügyi bizottság ülésein. A stratégia egyik eleme az áprilisban életbe léptetett új finanszírozási rendszer, amelynek keretében éves szinten 7,1 milliárd forinttal több forrás jut az alapellátás finanszírozására – közölte a szaktárca. A rendszer szerintük biztosítja a tartósan betöltetlen körzetek egészségügyi ellátását a 2006-ban indult praxisprogrammal, amelynek kiszélesítésén a tárca az OALI-val együtt dolgozik. Fontosnak tartották kiemelni, hogy az alapellátás problémái nem az elmúlt időszakban keletkeztek, és nem is csak a hazai viszonyokra jellemzők.