Világunk öröksége

Új helyszínekkel, egyebek között a Kárpát-medence fatemplomaival bővült a világörökségi lista. Az UNESCO szakértői bizottságának összesen negyvenöt pályázat sorsáról kell döntenie a kanadai Québecbe összehívott ülésén.

Az UNESCO Világörökség Bizottságának (VÖB) eddig 855 helyszínt tartalmazó listája a hét elején kibővült a most Szlovákiához tartozó területen lévő több kis fatemplommal. A XVI–XVIII. századból származó épületek között van többek között az egykori Sáros megyei Hervartó és az Árva megyei Turdossin római katolikus, Késmárk és Garamszeg evangélikus, valamint Ladomér és Oroszsebes görög katolikus temploma. Az indoklás szerint az egyedülálló épületek a nyugati és keleti kultúra öszszefonódását tanúsítják.
A világörökséghez tartozik immár a horvátországi Hvar szigetén lévő Stari Grad városa és San Marino történelmi központja is. Felvették továbbá a közös kultúrkincsnek számító helyszínek közé a Mauritius-szigeten lévő Morne-hegyet, az iráni örmény monostorokat, a szaúd-arábiai al-Hidzsr régészeti leletegyüttesét, amely a jordániai Petra városát is építő nabateusok hagyatéka, a kínai Fucsien (Fujian) tartomány földházait és a kambodzsai Preah Vihear templomot. A XI. században épült hindu szentély a thaiföldi határon áll. A világörökség része lett a malajziai Melaka és Georgetown városa, Pápua Új-Guinea Kuk nevű ősi mezőgazdasági körzete és Franciaország tizennégy katonai erődítménye is.
A VÖB idei találkozóján történtek arra is rávilágítottak, hogy a nehezen megszerzett rangot könnyű elveszíteni: törölhetik a listáról a drezdai Elba-völgyet, ha nem állítják le a barokk belváros látképét elcsúfító négysávos híd építését a folyó fölött. A város egyelőre egyévi haladékot kapott.
A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága az általa összeállított, úgynevezett várományosi listán szereplő helyszínek közül az idén a komárom-révkomáromi erődrendszer felvételét szerette volna elérni. A Szlovákiával közösen benyújtott pályázatot azonban június végén visszavonták, s majd olyan időpontban nyújtják be újra, amikor a mostaninál nagyobb esélyt látnak a sikerre.
Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez, s azóta már nyolc világörökségi helyszínt mondhat magáénak. Köztük van Budapest – a Duna-part látképe, a budai Várnegyed, valamint az Andrássy út, Hollókő, az aggteleki karsztvidék barlangjai, a pannonhalmi bencés főapátság, a Hortobágyi Nemzeti Park, Pécs ókeresztény sírkamrái, a Fertő tó vidéke és a tokaji történelmi borvidék. A várományosi listán a már említett erődrendszer mellett szerepelnek egyebek közt az ipolytarnóci ősmaradványok, a Dunakanyar a visegrádi középkori királyi központtal és Esztergom középkori várával, a rózsadombi termálkarszt, valamint a Hévízi-tó, a Tapolcai-medence tanúhegyeivel és a Tihanyi-félsziget természeti jelenségeivel együtt.