Visszajön a 100 dolláros olaj?

Valójában hordónkénti 85 dolláros olajár lenne indokolt, a többi a spekulánsoknak köszönhető – mondta Varró László, a Mol stratégiafejlesztési igazgatója. Szerinte elképzelhető, hogy visszatér még a 100 dollár alatti olajár, ám a korábbi olcsó energia visszahozása csak illúzió. A szakértő szerint a jelenlegi bioüzemanyagok helyett inkább energiatakarékosságba kellene fektetnünk.

Nincs visszatérés a nagyon olcsó olaj időszakába, de 100 dollár alá lehet, hogy vissza fog esni az ár – fogalmazott Varró László, a Mol stratégiafejlesztési igazgatója a portfolio.hu-nak adott interaktív interjújában. Hozzátette, ez főként azért következhet be, mert az energiahatékonyság terén látványos javulás várható, illetve a „spekulációs lufik előbb-utóbb kipukkadnak”. Utóbbi kapcsán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik elemzésére emlékeztetett, miszerint a olaj valós ára – pénzügyi spekuláció nélkül – 85 dollár körül mozogna.
Varró László ugyanakkor szkeptikus az olajkitermelés növekedésével kapcsolatban. Olvasói kérdésre elmondta, hogy a világ ellátásának negyven százalékát biztosító Olajexportáló Országok Szervezete (OPEC) termelése harminc éve nem növekedett, azóta a kereslet növekedését igazából a nyugati világ (Texas, Alaszka), illetve a volt Szovjetunió kitermelésbővítése fedezte, ami gyakorlatilag elérte a korlátot. – Ha az OPEC nem akarja fogyasztóit masszív recesszióba taszítani, akkor muszáj lesz növelniük a kitermelést – emelte ki a szakértő. Erre jó példa, hogy nemrégiben Szaúd-Arábia és Kuvait is bejelentette: bővíti termelését. Varró László szerint azonban új kínálati kapacitás kiépítése öt évet vesz igénybe a korábbi tapasztalatok szerint, bár a szaúdi uralkodó júliustól ígért napi 200 ezer hordóval többet. A közgazdász úgy látja, a bejelentett többletkapacitás „csak akkor és olyan mértékben lehet hatással hazánkban az üzemanyagárakra, ahogyan a piaci árakat befolyásolja”. Emellett viszont nem várja, hogy a közeljövőben a gázolaj ismét olcsóbb lesz a benzinnél, mivel ehhez sok új dízeltermelő kapacitásnak kellene kiépülnie, illetve a gázolajos autóknak ki kellene menniük a divatból – ám egyikre sem utalnak jelek.
Szintén olvasói kérdésre Varró László kitért a bioüzemanyagokra is. – Az első generációs bioüzemanyagok (bioetanol és biodízel) nem megoldások, hanem a probléma részei, mert nagyon sok mezőgazdasági termőterületet foglalnak el, és gyártásuk nagyon energiaigényes. Ugyanakkor a Mol is csinálja, mert eszetlen állami támogatás van rajta, és ahol pénzt osztanak, oda zsákkal kell menni, de értelme semmi nincs – fogalmazott. Megjegyezte, ugyanennyi állami pénzen sokkal többet lehetne megtakarítani például panelházak szigetelésével, majd hozzáfűzte, a magyar olajvállalat inkább a második generációs bioüzemanyagok mellett teszi le a voksot, amelyek fejlesztésére külön programjuk van.