A láthatatlan támasz

Változás történt a vadászati érdekképviseleteknél a vadászati törvény 1996-os elfogadását követően, hiszen a jogszabály teljesen új alapokra helyezte a vadgazdálkodást és vadászatot. 1997-ben a parlament – Európában egyedülállóan – elfogadta a vadászkamarai törvényt is. A kamara a hivatásos és sportvadászok közfeladatokat és általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete, kötelező tagsággal.

Az Országos Magyar Vadászkamara tagságát az elmúlt tíz évben azok a vadászok alkották, akik a megváltozott új vadászati törvény keretei között vadásztak. Tudni kell viszont azt is, ezen idő alatt a tagság jelentősen kicserélődött – fogalmazott Pechtol János. Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára hozzátette, az Alkotmánybíróság 2003-ban úgy döntött, a kamarai tagság csak a hivatásos vadászok számára kötelező.
A főtitkár szerint akkor és azóta sokszor – vezetők és egyszerű vadászok – sokan feltették a kérdést: miért van szükség két vadászati érdekképviseletre, kamarára és vadászszövetségre? Szerinte az egyszerűbb vadász lent a végeken nem érzékeli, hogy vannak vezetőik, akik érdekeiket védik. – Sokan csak akkor találkoznak a kamarával, amikor évente meg kell újítani a vadászjegyet, meg kell kötni a biztosítást, és átveszik az évkönyvet. Ezzel már megfelelnek a vadászat feltételeinek, és a legtöbbjüket csak az érdekli, hol, mikor, mire lehet vadászni, és ez milyen anyagi áldozatokkal jár – jegyezte meg Pechtol János. Hozzáfűzte, lehet, hogy ez így természetes, hiszen a vadász vadászni szeretne, de nem árt tudni, a vadászati lehetőséget sok elhivatott szakember többéves kitartó, áldozatos, körültekintő munkája teremti meg. Pechtol János utalt arra, hogy a kamara a következő tízéves ciklusban célul tűzte ki: szigorítja a vadászképzés folyamatát, a vadásszá válás feltételrendszerét, mert azt szeretné, hogy az új vadászgeneráció becsülje természeti értékeinket, és a vadászatban maradéktalanul tartsa be a vadászat írott és íratlan szabályait.
– Sokan kritizálják a kamara munkáját, pedig az országos és megyei vezetés minden vadász érdekét szem előtt tartja, amikor a vadászatot érintő jogszabályváltozásoknál a többség érdekeiért harcol. Például amikor elérte, hogy a fegyverek műszaki vizsgáját tízévente kelljen csak megismételni, amikor a minden vadász számára kötelező pszichológiai vizsgálatot előíró jogszabálytervezetet leveteti napirendről – mutatott rá Pechtol János, aki szerint ezek közvetlenül érintik az 56 ezres tagságot.
A kamarának mindezeken túl számos más feladata is van. – Gondoskodik az állami vadászvizsga megszervezéséről és lebonyolításáról, a vizsgára való felkészítésről. Védi a hivatásos vadászok érdekeit, rendszeresen megszervezi továbbképzésüket. 2002-ben Gödöllőn megtartottuk a hivatásos vadászok első országos konferenciáját. Több alkalommal tárgyaltunk a hatósággal, hogy ellenőrzéseik során megkülönböztetett figyelemmel legyenek a hivatásosokat megillető juttatásokra – sorolta a kamara elért eredményeit a főtitkár.
A kamara rendszeresen részt vesz az évente ismétlődő rendezvények szervezésében. Ilyenek pl. az országos vadásznapok, a Fehova, különböző kulturális és szakmai rendezvények, kiállítások, amelyeken bemutatják a szervezet tevékenységét. – A kamara segítségével és Faragó Sándor közreműködésével mutatták be a vadászatot a Mindentudás Egyetemén, amely a vadászat hírnevét növelte. Évente rendszeresen szerveznek az egész ország területén környezettisztítási akciót, amelyből a vadászok jelentős részt vállalnak – jegyezte meg a kamara főtitkára.
Mint minden érdekképviselet, az OMVK is igyekszik a szakmához valamilyen formában kapcsolódó hatóságokkal, intézményekkel, szervezetekkel a lehető legtökéletesebb munkakapcsolatot kialakítani. – Írásbeli együttműködésünk van az ORFK-val, a vám- és pénzügyőrséggel, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, s együttműködünk a Vadászati Kulturális Egyesülettel és a vadászsajtókkal – mutatott rá Pechtol János.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tud tenni a kamara a betiltott szalonkavadászat ellen, a főtitkár így válaszolt: a vadászkamara és a Védegylet azonnal tiltakozott. Szóban és írásban érvekkel alátámasztva fejeztük ki nemtetszésünket. Mindezek ellenére a hatóság nem vállalta fel az esetleges bírságot, bírósági pereket, melyek mindenképp bekövetkeztek volna. Álláspontjukat megértenénk, ha egy veszélyeztetett fajról lenne szó. De érthetetlen számunkra, mert országosan maximum
7-8000 szalonka került terítékre évente, míg pl. Franciaországban egymillió körüli terítékről beszélhetünk. Az OMVK álláspontja szerint, a hatóság nem járt el kellő eréllyel a madárvédelmi irányelv alkalmazását illetően és nem tett meg mindent azért, hogy a szalonkázás fennmaradjon. Most ígéretet kaptunk, hogy valamilyen formában lesz szalonkavadászat. Lehet, hogy az idén elkezdődött kvótarendszerrel, lehet, hogy őszi idénnyel kiegészítve, de ezt alaposan elő kell készíteni.