A nemzetközi hírű mexikóvárosi egyetem, az UNAM tanára, a neoliberalizmus szakértője tanulmányozta a Pentagon, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának vonatkozó iratait. Ana Esther Cecena arra a következtetésre jutott, hogy a szuperhatalom szigeterődnek tekinti az egész földrészt, vagyis innen küzdhet, amennyiben egy vetélytárs el akarja vitatni tőle a világ feletti uralmat. Ahhoz, hogy ez a sziget bevehetetlen, sérthetetlen, sőt önellátó legyen, nélkülözhetetlenek a természeti erőforrások, tehát az Egyesült Államok ezt figyelembe véve dolgozta ki hosszú távú biztonságpolitikai stratégiáját.
A stratégia fontos része a neoliberalizmus, amely a térségi vezető szerep megszerzéséhez, illetve megtartásához szükséges három- lépcsős folyamat első állomása. Ennek során ahol tudta, ott a neoliberális gazdasági rendszer bevezettetésével az Egyesült Államok átrendezte a természeti kincsek felhasználását a transznacionális vállalatoknak és gazdasági érdekcsoportoknak megfelelően. De 2005 végére kiderült, hogy Latin-Amerikában meghiúsult a szabadkereskedelmi szerződések egységes hálózata (NAFTA és CAFTA), amelyeket az eredeti elképzelés szerint az egyes latin-amerikai államokkal kötöttek volna Alaszkától egészen Tűzföldig. Dél-Amerikában csak Kolumbia, Peru és Chile kötött ilyen szerződést. Közép-Amerikában pedig éppen a múlt héten rogygyant meg ismét a szervezet, mert a CAFTA két tagállama, Haiti és Honduras bejelentette, hogy belép a venezuelai elnök által alapított ellenszervezetbe, az ALBA-ba. A szerződéseket Venezuelán kívül többek között a dél-amerikai térség két legnagyobb országa, Brazília és Argentína sem hajlandó aláírni. Az Európai Unióhoz hasonló dél-amerikai szervezet, a Mercosur két meghatározó állama főleg a mezőgazdasági szerződéseket kifogásolja: nem ellenzik a megállapodásokat, ám egyenlő félként akarnak tárgyalni, országaik érdekeit is figyelembe véve, elsősorban az amerikai mezőgazdasági terményeknek juttatott állami támogatások leépítéséhez kötik tárgyalási hajlandóságukat.
A második lépés a törvénykezés befolyásolása: korábban liberalizálták Latin-Amerika országainak nacionalista alkotmányait, lehetővé tették a külföldi magántőke beáramlását, minimálisra csökkentették az állam beavatkozási lehetőségeit. Venezuela 1999-ben szembe- szállt, átdolgozta alkotmányát, Bolívia és Ecuador pedig tavaly, illetve július végén fejezte be neoliberális alaptörvény-módosítását, ez a három ország egyébként is élen jár az államosításokban. A harmadik lépcső katonai jellegű: a szuperhatalom nyomást gyakorol egyes latin-amerikai országokra, hogy olyan biztonsági törvényeket fogadjanak el, amelyek bizonyos esetekben lehetővé teszik a szövetségi ügynökségnek (FBI) és a titkosszolgálatnak (CIA), hogy szabadon mozoghassanak területükön. Az így elért ellenőrzés révén az Egyesült Államok nemcsak biztosítani tudja befolyását, hanem meg is akadályozza más vetélytársak megjelenését.
origo.hu
Tüntetők várták Balatonalmádiban Magyar Pétert, aki a testőreiről és a külföldi támogatásról is hazudozott - videó
