Berlini aggodalmak

Politikai nyugtalanságot váltott ki Berlinben a hollandiai Brunssumban állomásozó NATO-parancsnokság köreiből kiszivárogtatott hír: Afganisztán légterének ellenőrzésére fokozni kell az ott bevetésre kerülő szövetségi AWACS-gépek számát. A flotta a németországi Geilenkirchen légibázisán állomásozik, s a négyszáz kilométer hatótávolságú radarral felszerelt E–3-as repülőgépek személyzetének negyven százaléka a Bundeswehr katonája. Külföldi bevetésükhöz elengedhetetlen a parlament egyetértése. Az Észak-Afganisztánban a biztonságot és az infrastruktúra kiépítését szolgáló misszióról a német lakosságnak nincs jó véleménye. Ennek megfelelően alakult a pártok reakciója, az eddigi feladat várható kiterjesztéséről, ami a szövetségesek vadászgépeinek az irányítását jelenti, akár Irán légterében is. „Elmosódnának az ENSZ-misszió (ISAF) és az Egyesült Államok irányította terrorellenes harc, a Tartós Szabadság (OEF) hadművelet közötti határvonalak” – aggódnak a Zöldek.
A Bundestagnak októberben kell döntenie az ISAF-kontigens létszámának 4500 főre történő emeléséről. Már ez a lépés nehezére esik az SPD-nek és a Zöldeknek, de még a kereszténydemokraták is óvatosságra intenek. Ugyanakkor fokozott kritikával találja szemben magát a védelmi minisztérium, ahol az AWACS-ügyet igyekeznek takaréklángon tartani, holott nyilvánvaló, az erősödő tálibok elleni küzdelem irányítóinak kívánságlistáján vezető pozíciót foglal el a légtérfelderítést és -irányítást biztosító AWACS. A parlament képviselői nem vonhatják ki magukat a közvetlen felelősségvállalás alól, az alkotmánybíróság májusban hozott döntése szerint a Bundestag engedélye nélkül az AWACS-gépek bevetése törvénytelen, tehát megoldhatatlan.