Csőd szélére sodort kis patikák

A kormány szerint a patikaliberalizáció beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nőtt a gyógyszertárak száma, javult a medicinákhoz való hozzáférés lehetősége. A gyógyszerészi kamara és a Fidesz viszont állítja: nem valósultak meg azok a célok, amelyekre hivatkozva a döntéshozók elfogadták a jogszabályt. Szinte csak olyan nagyobb településeken nyílt új patika, ahol addig is elegendő volt, így szó sincs arról, hogy a kistelepüléseken élők könnyebben juthatnak hozzá orvosságaikhoz – szögezték le.

Mivel a kormány 2006-os döntésének köszönhetően szabaddá vált a patikaalapítás, s verseny alakult ki a gyógyszertárak között, a szolgáltatás színvonala javult – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő, az Egészségügyi Minisztérium által készített, az elmúlt másfél évről szóló jelentés alapján. Hozzátette: a 2007 előtt létesített patikák közül például 55 éppen a versenyhelyzet éleződése miatt döntött a nyitvatartási idő meghosszabbítása mellett, több helyen pedig már házhoz szállítást is vállalnak. Arra a felvetésre, miszerint ezzel egyidejűleg több gyógyszertár is bezárni kényszerült, Budai Bernadett elismerte: 50 patika valóban megszűnt, de ezek főként nagyvárosokban működtek, így ez szerinte az ellátást nem veszélyezteti. Hozzáfűzte: a közforgalmú, fiók- és kézi gyógyszertárak együttes számát tekintve 2006 végéhez képest ez év első felében több működött. A kormányszóvivő szerint főleg a kisebb településeken élők mindennapjait könnyíti meg, hogy bizonyos vény nélkül kapható gyógyszereket már nemcsak patikákban, hanem 693 egyéb helyen, például drogériákban és benzinkutaknál is meg lehet vásárolni.
A Fidesz szerint a kormány a gyógyszerészekkel és a betegekkel áll vitában, a valóság ugyanis az, hogy számos vidéki kis gyógyszertár került a csőd szélére a kormány egészségügyi ámokfutása miatt. Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője közölte: a patikaliberalizációról szóló kormányzati döntés dilettáns, az emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó intézkedés. – A kormány ismét sikerpropagandát próbál kifejteni egy olyan területen, ahol semmi alapja sincs az öndicséretnek – fogalmazott közleményében.
Nem értékelte sikertörténetként a változásokat Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke sem. – Nem valósultak meg azok a célok, amelyekre hivatkozva a kormány elfogadta a jogszabályt, ám újabb patikákat sodortak a csőd szélére, azaz rontották a gyógyszerellátás helyzetét – mondta. Emlékeztetett arra: a módosításokról úgy döntöttek, hogy nem folytattak szakmai egyeztetést. Megemlítette, a szabad patikaalapítástól azt várták a döntéshozók, hogy a kistelepüléseken több gyógyszertár működik majd, valójában azonban szinte csak nagyobb településeken létesültek új patikák. Új gyógyszertár létesítéséhez ugyan valamilyen pluszszolgáltatást kell vállalni, ám ezek többségére, például az internetes oldal működtetésére nincs lakossági igény. Horváth Tamás szerint nem kedvezett a gyógyszerellátási helyzetnek az a jogszabály-módosítás sem, amely szinte bármilyen gazdasági társaságnak lehetővé tette a patikaalapítást. Így ugyanis bizonytalanná, azonosíthatatlanná váltak a tulajdonosok, megjelentek közöttük az off-shore cégek. Egyre nagyobb patikaláncok alakulnak ki, ami a többiek ellehetetlenüléséhez vezet. A kamarai elnök azt is hangsúlyozta, hogy továbbra sem támogatják a vény nélkül kapható medicinák patikán kívüli árusítását. Ha nincs szakszemélyzet az elárusítóhelyen, akkor a lehetősége sincs meg, hogy a vásárló tájékoztatást kapjon a szerről.