Kereskedők szégyenfalon

A kereskedelmi cégek vették át a vezetést az adóhatóság napokban frissített feketelistáján, amelyen a százmilliónál nagyobb köztartozást legalább fél év alatt felhalmozók szerepelnek.

Egyre több kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás szerepel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) azon feketelistáján, amely a több mint hat hónapja, százmillió forintnál nagyobb köztartozást maga előtt görgető cégeket nevezi meg. A napokban frissített szégyenfalon a listát 1,7 milliárd forintos tartozással a felszámolás alatt álló, pirtói székhelyű Vektor Term Nova Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezeti. Ezt követi egy budapesti és egy érdi cég. A főváros legnagyobb adósa, az M2 DATA Hungary Nemzetközi Kereskedelmi Kft., mivel 1,46 milliárddal tartozik az államnak, az érdi GATE-COMP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. pedig 1,33 milliárd forint kötelezettséget nem fizetett eddig be. Úgy tűnik, a főváros vonzáskörzetében a leglazább az adófizetési fegyelem, mivel a szégyenfalon túlnyomórészt Pest megyei társaságok találhatók.
A tartozók között feltűnően megnőtt viszont azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A szakértők szerint ez egyértelműen összefügg a szektor tavaly óta hanyatló helyzetével, illetve igazolja azokat a statisztikákat, amelyek arról szólnak: az áldatlan piaci viszonyok között mind több kereskedő húzza le a rolót.
– Sajnos nem meglepő, hogy egyre több kereskedelmi cég szerepel az APEH szégyenfalán – jegyezte meg lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György hozzátette: nem feltétlenül bűnöző mind, aki a feketelistán szerepel, hiszen a kereskedelmi cégek között is sok olyan van, amelyik a mostani nehéz gazdasági helyzetben az éles verseny miatt jutott oda, hogy nem tudja befizetni a köztartozást. A főtitkár elismerte, hogy a korábbi évekhez képest valóban több vállalkozás került bajba az ágazat egy éve tartó hanyatlása miatt, az egyre romló forgalmi mutatók következményeként. Ráadásul a cégek közül sokan előremenekülnek: vagy befizetik az adót, vagy tovább küzdenek a megélhetésért, s inkább a vállalkozásba forgatják vissza a mozgósítható pénzüket. – Hogy ez a magyar kereskedelemben jellemző, lefelé tartó spirál mikor áll meg, azt nem lehet tudni – véli Vámos. Ám szerinte addig biztosan nem javul a hazai boltosok helyzete, amíg a lakossági fogyasztás érezhetően nem bővül, magyarán, az elvonások terhe mellett nem lesz több pénze az embereknek költekezni. Addig félő, hogy egyre több legyengült kisvállalkozás halmoz fel újabb tartozásokat.