Nepál, a 29 milliós lakosú, 147 ezer négyzetkilométer nagyságú, Kína és India által körbehatárolt országban május végén végleg kimondták a csaknem két és fél évszázada létező monarchia megszűntét, az újonnan megalakult parlament felszólította az uralkodót, Gianendrát a királyi palota elhagyására, egyben megszavazták az új államformát, a köztársaságot. Katmanduban, a fővárosban több tízezren vonultak az utcákra, hogy megünnepeljék a „köztársaság napját”. A rendszerváltás békésen zajlott le, a politikai és ideológiai ellenfelek összefogása révén sikerült eltávolíttatni hivatalából azt az embert, aki hatalmának megszilárdítása végett „abszolúttá” kívánta változtatni az évtizedek óta létező alkotmányos monarchiát.
Nepálban már 1959-ben megkísérelt többpártrendszert bevezetni az akkori uralkodó, Mahendra király, ám nem sokkal később viszszaállította a régi rendet. 1991-ben a lakosság már tüntetéseken követelte a demokratikus többpártrendszer életbe léptetését, amelynek megvalósulása után állandósultak a pártviszályok, a kormányok pedig egymást váltogatták – tizenhét év alatt tizennyolc kormánya volt az országnak. A helyzettel elégedetlen, 2001-től uralkodó Gianendra először 2002-ben, majd 2005-ben oszlatta fel a parlamentet, s teljhatalommal ruházta fel magát. Intézkedésének szükségességét egyebek között azzal támasztotta alá, hogy egy, az 1990-es évek derekán színre lépett, Mao Ce-tung tanításait követő, marxista-kommunista köztársaság megteremtéséért harcoló csoport vezetői fegyveres konfliktus révén is hajlandók voltak harcolni igazukért. A csoport néhány év alatt komoly társadalmi támogatottságra és fegyverarzenálra tett szert, a lázadók 10-15 ezer harcosukkal mára az ország több régióját is az irányításuk alá vették. A maoisták csalódtak a kilencvenes évek eleji rendszerváltozásban, s úgy látták, az elszegényedett vidék helyzete sem javult. Az ENSZ jelentése szerint az 1996-tól folytatott véres kampányuk során 13 ezren vesztették életüket.
A tíz évig tartó polgárháború nélkül minden bizonnyal ma is monarchia lenne Nepál hivatalos államformája, hiszen Gianendra a lázadókkal leszámolni nem képes kormány tétlensége miatt oszlatta fel az alkotmányozói gyűlést. Ez lett a veszte. Százezrek vonultak az utcára, az alkotmányos monarchiát addig támogató kormánypártok pedig a maoistákkal karöltve tüntettek ellene. Tavaly megállapodást írtak alá a királyság megszüntetéséről.
Noha május végén megalakult az új nemzetgyűlés, a mai napig nem alakítottak kormányt a maoisták, akik mindenkit meglepve megnyerték a választásokat. A maoisták ugyanis – parlamenti többség híján – nem hajlandók akárkivel koalí-ciót kötni, szerintük a régi politikai pártok nem készek a szükséges gazdasági és szociális reformok végrehajtására, ugyanakkor csak egy közös politikai program jelenthet stabilitást egy újonnan megalakuló kormány számára. A maoisták később teljesen elzárkóztak a kormányalakítástól, miután a napokban államfőjelöltjük, Ramradzsa Prasad Szingh a parlamentben elvesztette az elnökválasztást a Nepáli Kongresszus Párt jelöltjével, Ram Baran Jadavval szemben. Az új elnök szerdán egy hetet adott az egykori lázadócsoportnak a kormányalakításhoz. A kezdeti elzárkózás után a maoisták feltételeket támasztottak: írásos hozzájárulást a többi párt részéről, hogy minimum két évig hatalmon maradhassanak, amely idő alatt kidolgozzák az új alkotmányt. Követelik továbbá a három ellenzéki párt szövetségének felbontását. Elemzők szerint eleget tenni a maoisták követeléseinek létfontosságú a béke fenntartásához, amint az is, hogy a reguláris hadsereg befogadja kötelékébe az egykori gerillacsoport fegyveres harcosait. A nepáli hadsereg vezérkara erre egyelőre nem hajlandó.
Nem járult hozzá az új korszak békés jellegéhez az sem, hogy az új államfő-helyettes, Paramananda Dzsha hindi nyelven szólalt meg beiktatási ceremóniáján. Nepálban több napja tartanak a tüntetések, a tiltakozók bocsánatkérést követelnek, és az eskütétel nepáli nyelven történő megismétlését. A tüntetéseken hindi- és India-ellenes felszólalásokra is sor került.
origo.hu
„Még az anyák napja előtt sem hagyja ki a hazugságokat a bolond brüsszelita bohóc”
