Kifulladóban az euróövezet

A hetvenes évek olajválságát idéző infláció fékezi az eurózóna és Nagy-Britannia gazdaságát, s a három legnagyobb gazdaságban mélypontra sülylyedtek az üzleti bizalmi indexek. Az egyre romló gazdasági előrejelzések azt mutatják, hogy a térség motorjai tovább lassulnak.

Vihar közeleg az eurózóna felé – derül ki a legfrissebb német, olasz és francia üzleti bizalmi mutatókból és több nyugat-európai ország gazdasági előrejelzéseiből, amelyek erőteljes lassulást valószínűsítenek. A Financial Times című brit napilap „gazdasági időjárás-jelentése” szerint már esik az eső a hitelválságtól leginkább sújtott Írországban, Spanyolországban, villámlik a 16 éve nem látott inflációval küzdő Nagy-Britanniában és a stagnáló Olaszországban is. A térkép szinte mindenhol erős felhősödést jelez, amely elsősorban az idei és a jövő évre vonatkozó növekedési kilátások romlását és az inflációs félelmek erősödését mutatja. Az euróövezetben az 1999-es megalakulás óta most mérték a legmagasabb – négyszázalékos – pénzromlási ütemet. Az üzem- és alapanyagárak emelkedése néhány tagállamban húszszázalékosra tornászta fel a termelő vállalatok beszerzési kiadásait, amely a hetvenes évek olajválsága óta a legnagyobb mértékű növekedés.
*
Az Eurostat és az Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) legfrissebb becslései az euróövezetben idén 1,7, jövőre pedig már csak másfél százalékos elmozdulással számolnak, elemzők szerint a recesszió felé halad a térség. A lelassulás kiindulópontja a másodrendű jelzálogpiaci válság begyűrűzése, amely a pénzügyi szektort, majd az ingatlanpiac beszűkülésén keresztül az egész építőipart sújtja. A dollárral szemben rekordszintre erősödő euró jelentősen rontott az exportkilátásokon is: az ipari megrendelési állomány az Eurostat legfrissebb adatai szerint éves szinten több mint három százalékkal esett vissza. Rájár a rúd az autógyártó vállalatokra is: a szektornak éves szinten hétszázalékos rendelés-visszaesést kell elkönyvelnie. Az eladások számának zuhanása és a kedvezőtlen kilátások miatt létszámcsökkentés vár a Renault dolgozóira és kényszerszabadság a Fiat több gyáregységére. A számunkra legnagyobb fontossággal bíró német gazdaság ugyan viszonylag jól tűrte a hitelválság hatásait, ám a gyengülő kereslet és az infláció miatt a legfrissebb müncheni üzleti bizalmi index már a New York-i terrortámadás óta mért legalacsonyabb szintre csökkent. A lassulást mutatja, hogy a tavalyi 2,6 százalékos GDP-növekedés után idén 1,6, jövőre pedig már csak 1,2 százalékot várnak a német gazdaságkutatók.
Az olaszok helyzete annyiban tér el az eurózóna többi államától, hogy itt már jóval korábban nulla és egy százalék közötti helybenjárás volt a jellemző, s már 2006-ban megkongatták a recessziós vészharangot. Az olasz gazdaságot az alacsony versenyképesség, az erős euró, illetve a hagyományos exportcikkek távol-keleti olcsó konkurenciája húzza vissza. Franciaországban szintén az áremelkedések és a megrendelések elmaradása okoz problémát: a párizsi statisztikai hivatal üzleti bizalmi mutatója hároméves mélyponton áll, elemzők szerint pedig fennáll a kockázata annak, hogy a második fél évben mind a francia, mind az olasz gazdaság recesszióba esik. A pangás veszélyére figyelmeztet, hogy az eurózóna egészére vonatkozó, a beszerzési vezetők körében elvégzett legutóbbi felmérések is a gazdaság beszűkülését vetítik előre.