Köd előttem, köd utánam

A Madárfészek és társai A kínai olimpia legnagyobb látványosságai a hatalmas stadionok, amelyek újszerű építészeti megoldásaik okán talán még a szmognál is nagyobb nyilvánosságot kaptak. Közülük is kiemelkedik a Pekingi Nemzeti Stadion, amelyet vesszőkre, fűszálakra hasonlító díszítései miatt szinte mindenki Madárfészeknek nevez. Ez a stadion ad otthont a megnyitó- és a záróünnepségnek, valamint az atlétikai versenyeknek. A Madárfészek tervei Jacques Herzog és Pierre de Meuron Pritzker-díjas svájci építészirodájának közreműködésével születtek meg. Az olimpia idején 91 ezer néző foglalhat helyet a lelátóin, később 80 ezresre csökkentik a nézőteret. Az ovális alakú stadion 330 méter hosszú és 220 méter széles, magassága eléri a 69 métert. A 258 ezer négyzetméter alapterületű építmény 3,5 milliárd jüanba (77 milliárd forintba) került. A Madárfészek hasonlóan híres társa a tőle nyugatra felépített Vízkocka, hivatalos nevén a Pekingi Nemzeti Vízi Központ. Az úszóversenyeknek helyet adó stadion valóban egy hatalmas, vízből álló téglatestre hasonlít. Ezt úgy érték el, hogy a geometriai alakzatba rendezett könnyű acélvázhoz egy különleges áttetsző műanyagból, etilén-tetrafluór-etilénből (EFTE) készült lapokat erősítettek. Ez a műanyag ellenálló a korrózióval szemben, magas az olvadáspontja, és ha meggyullad, nem szabadulnak fel belőle mérgező gázok. Az üveggel szembeni előnye, hogy tömege az üvegének alig egy százaléka, több fényt ereszt át, saját súlyának négyszázszorosát képes elbírni, olcsóbb, mint az üveg, és könnyen újrahasznosítható. (M. Cs.)