Drágábban adja portékáit a németországi Aldi nálunk, mint az anyaországban. Több összehasonlítás szerint a Magyarországon is forgalmazott termékek egy részét odakint 50–100 százalékkal olcsóbban kínálja a vevőknek az üzletlánc. Ráadásul összességében a magyarországi versenytársak által diktált árszínvonaltól sem igen tér el az Aldi, miközben a cég hazai megjelenésétől a szokásosnál alacsonyabb árakat várt a piac. Az Aldi áprilisi nyitása után néhány hónappal szakértők már megállapították: az árak ugyan nem robbantak, viszont az utóbbi években árérzékennyé vált piacunk feldarabolása folytatódik, ahogy a multik harca is a vékony magyar pénztárcáért.
Már a Nielsen piackutató vállalat is megállapította az Aldi magyarországi nyitásakor, hogy az olcsóság mégsem olyan jellemző a láncra, mint ahogy azt a cég vallja, s a német diszkont árszínvonala nem alacsonyabb a többi hálózaténál. Egyes vélemények szerint hazánkban lényegében kartelleznek a kereskedelmi cégek, mivel pár forintos eltéréssel ugyanazon az áron adják árucikkeiket, így tartva sakkban a teljes piacot.
Egy összehasonlítás szerint például az Aldi itt kínált élelmiszertermékei átlagosan 100–150 százalékkal kerülnek többe, mint a kinti egységekben. A cég magyar és külföldi honlapját böngészve mi is találtunk egy jelentős eltérést. Míg nálunk akciósan 399 forintos áron adják a görög specialitás néven kínált önteteket, addig kint ugyanez a termék – a mostani euró/forint árfolyammal átszámolva – 228 forint körül kapható. Az Aldi „minőségi és olcsó” kínálata ráadásul csekély kivételtől eltekintve ismeretlen a magyar vásárló számára: polcain saját márkás importterméket vagy egyszerűen név nélküli, bérgyártatásban készült árucikkeket árusít. Szerettük volna megtudni az Alditól, milyen árpolitika szerint állítja össze itteni kínálatát, s miként tevődik össze a magyarországi termékskála. Azonban napok óta nem kaptunk választ írásban feltett kérdéseinkre.
A hazai kereskedelmet érzékenyen érinti az is, hogy a hazai drágaság miatt már nem nálunk költik el pénzüket nyugati szomszédaink, holott évekig az úgynevezett bevásárlóturizmus is lendítette a magyar piacot. Egyre több helyről hallani: túl drágák lettünk a kinti árakhoz képest, s legyen szó világmárkás termékről vagy magyar specialitásról, nyugati szomszédainknak már nem éri meg átruccanni egy-egy bevásárlásra. Panganak emiatt a határ menti települések üzletei, holott a határszélen élőknek jelentős megélhetést biztosított a külföldiek kiszolgálása. Ezt támasztják alá a különböző piaci felmérések, közvélemény-kutatások is. Szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet: a bevásárlóturizmus jelentősége megkopott, amióta uniós tagok vagyunk, s a közös piacon már minden elérhető számunkra. – Az is igaz , hogy az utóbbi években olyan magas volt itthon az infláció, hogy emiatt szinte megszűnt az az árkülönbség, ami idevonzotta a külföldi pénztárcát – elemezte a piaci helyzetet lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György úgy véli, hogy bár a magyar vásárlóerő jócskán elmarad a nyugati színvonaltól, mégis szembetűnő nálunk a drágaság. Arról ugyan nincsenek konkrét statisztikák, hogy egy üzletbe hány külföldi és hány magyar tér be vásárolni, de a külföldiek ma már nem özönlenek hazánkba – jegyezte meg a szakértő. Ráadásul az elmúlt hetekben megerősödött forint sem csábítja ide az euróval fizető szomszédokat, mivel nem éri meg nekik átváltani a valutát. – Túl sokat bukna ezen a vevő, s emiatt sokat buknak a magyar kereskedők is – tette hozzá Vámos.
Az Aldi kapcsán ugyanakkor megjegyezte: más multilánc esetében is felmerült már, hogy ugyanazon termékét drágábban adta itt, mint odahaza, ám ez amiatt van, mert hiába áll diszkont hírében az adott lánc, mégis alkalmazkodik a régiós viszonyokhoz, s üzletpolitikája nem engedi meg, hogy „alákínáljon” a többieknek. Ráadásul ezeknél az összehasonlításoknál sem szabad figyelmen kívül hagyni az átváltás miatti árfolyamkülönbségeket – figyelmeztetett a szakember.
origo.hu
Bánki Erik a jövő évi költségvetésről: A kormány céljai világosak - videó
