Bohózat, rockopera, tragédia

A közönséget feltételezhetően az eddiginél jobban vonzó darabok irányába mozdultak el vidéki teátrumaink. A „népszínházi váltást” a könnyed hangvétel, az operettek, musicalek repertoárra tűzése mellett a már bejáratott, közkedveltségnek örvendő tragédiák bemutatása jellemzi. Összeállításunkban az őszi előadásokból válogattunk.

Két, nyáron már játszott darabbal indítja őszi bemutatóit a debreceni Csokonai Színház. A Gyulai Várszínházzal közös, nyáron már szabadtéri előadáson játszott produkcióját, Erkel Bánk bánját szeptember 19-én, a horvát reneszánsz szerző, Marin Drzic Ribillió Rómában (Dundo Maroje) című komédiáját október 3-án tűzik műsorra. Mindkettőt Vidnyánszky Attila rendezte. A premierekben gazdag teátrumban október végén Tömöry Márta zenés játékát, A talizmánt tekintheti meg a publikum. A kedves szerelmi történetben színészek és bábok egyaránt szerepelnek. Novemberben három bemutató is várja a debrecenieket: Cervantes Don Quijotéja (rendező: Vidovszky György),
az Egy éj Velencében Johann Strausstól (rendező: Szűcs Gábor) és Szergej Medvegyev A fodrásznő című darabja (rendező: Viktor Rizsakov). A magyar drámaírók nesztorának, Hubay Miklósnak Vas Istvánnal és a zeneszerző Ránki Györggyel közösen írt musicaljét, az Egy szerelem három éjszakáját december elején Árkosi Árpád állítja színpadra. Karácsony előtt, az ünnepre készülődve vallási tárgyú produkciókat tűz műsorára a teátrum, így Tóth-Máté Miklós Én, Károli Gáspár című darabját Árkosi Árpád, Liszt Krisztus-oratóriumát pedig Mispál Attila rendezi. Az ősz folyamán felújítják Donizetti Lammermoori Luciáját is, Marco Spada adaptációjában.
A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház két ősbemutatóval készül. Szeptember 27-én Visky András Fényárnyék című gyerekeknek szóló darabját (rendező: Tóth Miklós), október 11-én pedig Márai emigrációban írt hang- és televíziós játékaiból, így A gyertyák csonkig égnek című regényének saját maga által dramatizált változatából készült Parázs és más című színpadi játékát tűzik műsorra (rendező: Dömölky János). Október 18-án pedig a Sarkadi Imre műve alapján készült Szörényi–Bródy rockballadát, a Kőműves Kelement mutatják be Tasnádi Csaba rendezésében.
A kaposvári Csiky Gergely Színházban szeptember 14-én volt a premierje Réthly Attila rendezésében Caragiale Karnebáljának, majd Hunyadkürty György verses estjét hallhatja a közönség 17-én. A hónap végén debütál Fésűs Éva mesejátéka, A Palacsintás király Tamássy Zdenkó zenéjével, Tóth András rendezésében. A könnyű műfajt képviseli a Znamenák István rendezte Fekete Péter októberben. November második felében a Rómeó és Júlia lesz látható Funk Iván adaptációjában, majd decemberben Móricz Úri muriját mutatja be Rusznyák Gábor rendezésében a
teátrum. Szintén decembertől játsszák a Réthly Attila által jegyzett Szabadaz Á-t, a hó végén pedig a Csiky kabaré várja az érdeklődőket.
Nagyoperettel indítja premierjeinek sorát a szolnoki Szigligeti Színház, Málnay Levente rendezi Kálmán Imre Zsuzsi kisasszonyát. Októberben ősbemutató várja a nézőket: A Vörös Pimpernel című musicalt Molnár László adaptálja színpadra, akárcsak az Apa csak egy van? című bohózatot a hónap közepén. Novemberben pedig Shakespeare Rómeó és Júliájának lesz a premierje.
A két háború közti Magyarország népszerű vígjátéka, Zágon István és Nóti Károly Hyppolit, a lakája lesz az első premier szeptember 26-án a veszprémi Petőfi Színházban (rendező: Bujtor István). Novemberben Vidnyánszky Attila viszi színre Bulgakov Moliére-jét, decemberben pedig Valló Péter adaptációjában Kosztolányi Dezső Édes Annáját láthatja a közönség.