Az ellenzéki politikusok jogosulatlan gazdasági előnyszerzés bűntette megvalósulásának alapos gyanúja miatt a Központi Ügyészség Nyomozó Hivatalához (KÜNYH) fordultak, miután az önkormányzatnak kamatokkal együtt hétszázmillió forint állami támogatást kellett visszafizetnie, s több belső és külső vizsgálat is megállapította, hogy az elszámolás nem a valós értékek, hanem becsült adatok alapján történt, tucatnyi esetben pedig nem teljesült a műszaki tartalom. Az elindított nyomozásban vélhetőleg Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármestert is ki kell majd hallgatni, ugyanis a felújítási elszámolások egy részét maga a főpolgármester vagy az általa megbízott személy írta alá. Feltűnő, hogy az eddigi eljárásban féltucatnyi nyomozó hatóság foglalkozott az üggyel, amelytől mindenhol csak szabadulni akartak.
A botrány azután pattant ki, hogy a több mint 4,4 milliárd forintos pályázattal 126 útszakaszra elnyert támogatás elszámolásakor a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács ellenőrző és monitoringbizottsága 580 millió forint felhasználását találta szabálytalannak.
*
Az ezt megerősítő belső ellenőri jelentések, az igazságügyi szakértő és a Műegyetem vizsgálatát követően a főpolgármester azzal védekezett, hogy az útfelújítási program 96 százalékban teljesült, a visszafizetett pénz a költségvetés három százalékát sem éri el, a felújítást előkészítő hivatali munkatársak követtek el adminisztrációs hibákat, akik ellen fegyelmi eljárások is indultak. Az ellenzék által javasolt többpárti vizsgálóbizottság felállítását viszont a Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége rendre leszavazta.
A KÜNYH-nél tett büntetőfeljelentés előbb a nyomozást most elrendelő ügyészséghez, majd a vám- és pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalához került. A hetekig „fekvő” iratokat az eredeti feljelentéssel szemben a BRFK-hoz tette át a vám- és pénzügyőrség, csalás gyanújával. Határozatuk szerint „a feljelentésben arra utaltak, hogy olyan munkákat is kifizetett az önkormányzat, amelyet a szóban forgó vállalkozók nem végeztek el. Ez a cselekmény megalapozhatja a Btk. 318. paragrafusában meghatározott csalás bűncselekményének elkövetését, amelynek nyomozására a rendőrség rendelkezik hatáskörrel”. Sipos Jenő, a pénzügyőrség szóvivője közölte: „jogosulatlan gazdasági előny szerzése bűncselekmény elkövetési magatartásait a rendelkezésre álló adatok nem mutatták, ugyanakkor az Állami Számvevőszékhez fordultak, vizsgálatot kérve az elnyert támogatás ügyében”.
A csalási ügyet a BRFK viszont szinte azonnal az ORFK-hoz tette át, kizárását kérve, s a büntetőügy aktáit a hetekben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kapta meg. Ott szinte azonnal az ügyészséghez fordultak, ugyanis az egyik feljelentő, György István panaszt nyújtott be a vám- és pénzügyőrségi döntés ellen. Ebben kifejtette: „a fővárosi önkormányzat a központi költségvetésből jogszabály alapján igényelt pénzügyi támogatást, és ezt a jogszabály alapján nyújtott központi költségvetésből származó pénzügyi támogatást, illetőleg az ezzel járó gazdasági előnyt úgy szerezte meg, hogy evégett a pályázati dokumentációban valótlan tartalmú nyilatkozatot tett. Ugyanez igaz az elszámolásokra is, ahol megint csak nem a valós adatokkal számoltak el a pénzügyi források felhasználásról, hanem a pályázat benyújtásakor használt becsült, vagyis valótlan adatokkal”. A legfeltűnőbb eset a XVIII. kerületben történt, amikor egy útszakaszra kétszer, hamis adatokkal igényeltek támogatást. A dokumentumok alapján az ügyészség végül helyt adott a panasznak.
origo.hu
Nagy Márton alaposan helyretette a rémhíreket és hazugságokat terjesztő Magyar Pétert
