Csaknem két százalékkal kevesebb áru fogyott el júniusban a magyarországi kereskedőknél, mint egy évvel ezelőtt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentése tehát ezúttal is a bolti forgalom mélyrepüléséről számolt be. Még májushoz képest is kevesebbet költöttünk a nyár első havában. Júniusban élelmiszerekből a tavalyi nyárkezdethez képest másfél, míg más árucikkekből 2,3 százalékkal kevesebbet pakoltunk a bolti kosárba. Emiatt 2008 első felét összesítve már 2,2 százalékos a hazai árusok lemaradása. Ezt a szakértők szerint az idén már szinte lehetetlen lesz ledolgozni, tekintve, hogy tavaly még az év végi ünnepek idején is visszafogottan költekeztek a magyarok. Úgy tűnik tehát, az idén is veszteséges évet zár a hazai kiskereskedelem. Megsínylik a karcsú pénztárcákat az élelmiszer-eladások több mint kilencven százalékát bonyolító hiper- és szupermarketek is. Ahogy az előző hónapokban, úgy júniusban is kisebb bevételt könyvelhettek el a multik, ezúttal 1,6 százalékkal, ami gyakorlatilag súlyos százmilliókban mérhető veszteség tavalyhoz képest.
Még mindig az egyéb árufajták eladási mutatói a legrosszabbak: a nem élelmiszer-kiskereskedelem változatlan áron számított forgalma az első fél évben 2,8 százalékkal sikerült szerényebbre, s a hatodik hónapban is két százaléknál nagyobb a veszteség. Mindez azt példázza, hogy azok a kereskedők, akik a létfenntartáshoz szükséges alapélelmiszereken és árukon kívüli termékeket kínálnak a polcokon, tartós mélyrepülésben vannak immár több mint egy éve. Az adatokból kitűnik, hogy leginkább a bútor-, a háztartásicikk- és az építőanyag-kereskedők kilátásai a legborúsabbak, mivel ezek a tartós fogyasztási cikkek hónapok óta nem fogynak a megszokott mértékben. Spórolnak a magyar családok, alig költenek illatszerre és gyógyászati eszközökre, ahogy könyvre és ruhára sem telik már úgy, mint a korábbi időkben.
Ezzel együtt a KSH nemzetközi utazásokról szóló kimutatásából az is kiderül: többet költöttünk ebben az évben külföldön, mint tavaly. Egészen pontosan 28 százalékkal több pénzt hagytak a magyarok eddig a határon túl, mivel az első fél évben 302 milliárd forintnak megfelelő összeget fizettünk ki a külföldi boltosoknak. Lapunk korábban foglalkozott azzal, hogy mostanra túlságosan elszabadultak itthon a bolti árak – akár az élelmiszerüzletekben, akár a butikokban –, ezért megfordult a bevásárlóturizmus trendje, és immár a magyarok járnak a szomszédba vásárolni, nem pedig fordítva. Ezt a mostani statisztikák is alátámasztják. A külföldre induló magyar utazók kétharmada ugyanis egy napra, nem nyaralási, hanem bevásárlási céllal indul útnak, s arányuk jelentősen nőtt a korábbi évekhez képest.
– Az utóbbi években olyan magas volt itthon az infláció, hogy emiatt szinte megszűnt az az árkülönbség, ami idevonzotta a külföldi pénztárcát – mondta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György úgy véli, bár a magyar vásárlóerő jócskán elmarad a nyugati színvonaltól, mégis szembetűnő nálunk a drágaság.
– Arról ugyan nincsenek konkrét statisztikák, hogy egy üzletbe hány külföldi és hány magyar tér be vásárolni, de a környező országokból már nem özönlenek hazánkba, inkább mi megyünk az olcsóbb árakra berendezkedett kinti bevásárlóközpontokba – jegyezte meg.
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
