Működésképtelen rendelők?

Képtelenség lesz hosszabb távon fenntartani azokat az új szakrendelőket, amelyeket hátrányos helyzetű kistérségekben építenek a közeljövőben 25 milliárd forintnyi uniós forrásból – állítja a szakma több képviselője. Szerintük a gazdaságos üzemeltetéshez nem lesz elegendő beteg és orvos. Úgy látják: vétek ennyi pénzt új, méregdrága ingatlanok felépítésébe ölni, inkább a meglévő, lerobbant járóbeteg-ellátókat kellene korszerűsíteni, s új műszerekkel ellátni.

2008. 09. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Többször jeleztük az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy kérdésesnek tartjuk az új szakrendelőközpontok fenntarthatóságát – nyilatkozta Varga Imre, a járóbeteg-ellátókat képviselő Medicina 2000 szervezet vezetője. Elmondta: a működőképesség meghatározott betegszám alatt nem garantálható, kérdés azonban, hogy a körülbelül 15 ezer lakosú kistérségekben lehet-e ezt a létszámot biztosítani. Varga szerint nem csak a várható alacsony forgalom teszi kérdésessé a fenntarthatóságot. Komoly aggályai vannak amiatt is, hogy lehet-e elegendő orvost és szakdolgozót biztosítani az új helyekre, miközben vidéken, sőt egyes szakmákban a nagyvárosokban is komoly létszámhiánnyal küzdenek. Ráadásul az új központok nem nyújtják majd a járóbeteg-ellátás teljes spektrumát, azaz számos betegséggel továbbra is a régi rendelőkbe kell majd utazniuk a pácienseknek.
– Minden egészségügybe érkező fillérnek örülünk, nem arról van szó, hogy „csípőből” elutasítjuk ezt a támogatást – szögezte le Varga Imre. Mégis úgy látják, hogy hasznosabban is el lehetett volna költeni ezt a pénzt. Mint ismert: nemrég zárult le annak a pályázatnak az elbírálása, amellyel 25 milliárd forintnyi uniós forrásból zöldmezős beruházásként épülhetnek új szakellátóközpontok 1500 négyzetméteres alapterületen. A tenderen 16 önkormányzat, illetve önkormányzati társulás nyert, közülük 11 az ország leghátrányosabb helyzetű régióiban található. Az egészségügyi tárca szerint ez a pályázat főként olyan térségeket célzott meg, amelyek járóbeteg-szakellátás szempontjából ellátatlanok voltak. A projekt megvalósulásával jelentősen csökken majd azoknak a településeknek a száma, ahol nincs 15 kilométeres körzetben szakellátás. A felépülő 16 kistérségi járóbeteg-ellátó központ vadonatúj épületet, infrastruktúrát és személyzetet jelent – áll a tárca tájékoztatójában.
Egyetértett Varga Imre aggályaival az ország legnagyobb szakrendelő-hálózatát működtető Vasútegészségügyi Kht. vezetője, Pásztélyi Zsolt. Hozzátette: a betegek elszívása miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek a meglévő ellátóhelyek. – Még akkor is – figyelmeztetett –, ha a szakellátás mindössze 2 százaléka jut majd az új központokra. Pásztélyi megemlítette: az új rendelők heti 200 órában nyújtanak majd ellátást, ami nem elegendő a megfelelő üzemgazdasági méret eléréséhez. Ahelyett, hogy új épületekbe ölnék a pénzt, a meglévő rendelőket kellett volna fejleszteni, s jobb betegszállítást biztosítani, hogy a kistérségekből is mindenki eljuthasson a megfelelő orvoshoz. Egy kisvárosi szakellátó névtelenséget kérő vezetője is amiatt kifogásolta a pályázatot, hogy nekik így esélyük sincs az elavult ultrahang, endoszkóp és szemtükör cseréjére, pedig ezek a műszerek már nem szolgáltatnak megbízható eredményeket. Többen ma is állítják – noha a szaktárca ezt nekik cáfolta –, hogy az EU nem véste kőbe, pontosan mire lehet elkölteni a szóban forgó összeget.
Mindeközben Székely Tamás egészségügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy csak így lehet biztosítani a szakellátáshoz való egyenlőbb hozzáférést. Megemlítette: az önkormányzatoknak működési tervet kell készíteniük és garanciavállalást kell tenniük. Ha az új központ nem működik legalább öt évig, akkor a támogatást vissza kellene fizetni. Kérdés persze, hogy miből, hiszen egy-egy helyen a megnyert támogatás összege nagyobb, mint a környező kistelepülések éves költségvetése összesen.
A tárcavezető azt állította, hogy több kistérség a pályázatírók slendriánsága miatt bukott el a tenderen, ők egy következő körben újra próbálkozhatnak.
Nem fél Schmidt Jenő, Tab polgármestere sem, aki szerint az aggodalmaskodók csak pozíciójukat féltik, s attól tartanak, hogy az új, korszerű ellátóhelyek elszívják a betegeket. Mint mondta: az első évben az érintett településeknek öszszesen 20 millió forinttal kell majd hozzájárulniuk a működtetéshez, a másodikban pedig remélik, ez 10 milliónál is kevesebb lesz. Nem tart attól sem, hogy nem lesz elegendő orvos. Szerinte ez csak pénzkérdés, amire áldozni kell.
Eközben sokan jól járhatnak majd a beruházásokkal. Több helyről is jelezték, hogy egyesek igyekeznek minél hamarabb szerephez jutni az építkezésben, üzemeltetésben, s ennek érdekében több döntéshozóval is egyeztettek. Ezt azonban minden településen cáfolták, s azt hangsúlyozták: közbeszerzési eljárással választják ki a kiviteli terv elkészítőjét, a projektmenedzsert, a kivitelezőt, az orvostechnikai és az informatikai eszközök szállítóját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.