Nem pörög fel a motor

Megalapozatlannak nevezték neves szakemberek a Megegyezés című miniszterelnöki program és az új adócsomag intézkedéseit, mert azok nem pörgetik fel a gazdaságot, s tovább növelik a bürokráciát. Minél inkább halasztja a kormány az adórendszer felülvizsgálatát, annál fájdalmasabb intézkedéseket kell majd meghozni a jövőben.

Magyarország végleg leszakad, vagy nekilát ledolgozni az elmúlt években felhalmozott hátrányát – ez az igazi tétje a 2009-től érvényes új adójavaslatoknak a Deák Ferenc Klub legutóbbi rendezvényén felszólaló szakemberek szerint. Az esten elhangzott: sem a Megegyezés című miniszterelnöki program, sem az új adócsomag nem alkalmas arra, hogy beindítsa a gazdaság motorjait, és kezelje az egyik legfőbb gondot jelentő alacsony foglalkoztatottság kérdését.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője egyenesen úgy fogalmazott: ha az ország továbbra is tétlen marad, akkor tíz éven belül még Bulgária és Románia is lehagy minket az uniós országok versenyében. Ez utóbbival kapcsolatban Barcza emlékeztetett: a környező országokhoz képest 8-10 százalékponttal magasabb nálunk az adóterhelés, ami jelentősen visszaveti a hazai foglalkoztatást és fejlesztést, sőt az itthoni tőke sok esetben éppen emiatt inkább külföldi országot választ a beruházások célpontjául. Barcza szerint minél tovább halasztja a kormány az állami bevételek és kiadások felülvizsgálatát, annál fájdalmasabb intézkedéseket kell később életbe léptetni. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója kifejtette: a járulékcsökkentés javasolt mértéke nem készteti a vállalkozókat arra, hogy az eddig feketén alkalmazott dolgozóikat bejelentsék. Mint mondta, ahhoz, hogy a gazdaság kifehérítéséből 300 milliárd forintos többletbevételt érjünk el, legalább 600 milliárd forintnyi feketegazdaságot kellene „felszínre hozni”, ezt pedig képtelenség elérni egy év alatt.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke is. A bejelentett járulékcsökkentés olyan kis mértékű, hogy attól sem a foglalkoztatás csökkenését, sem a fejlesztések bővülését nem lehet elvárni. Úgy fogalmazott, világosan ki kellene mondani: a vállalkozások terhei jövőre az idei szinten maradnak, vagy még nőnek is. A szakemberek kifogásolták, hogy az adójogszabályok egyszerűsödése ismét elmaradt. Rámutattak arra: a javaslatok egy része még bonyolultabbá teszi a rendszert.

*

Hét százalék a cégautókra. A tárgyalások során megváltozott a cégautók megadóztatásának terve. Míg korábban az autók beszerzési értékének évi hatszázalékos adójáról beszéltek, most ez hét százalékra emelkedett. Ugyanakkor minden további nyilvántartási kötelezettség – például útvonal-nyilvántartás – megszűnik. Az adó alapját képező beszerzési árat a vásárlás utáni első két évben tíz-tíz százalékkal, míg azt követően évente öt százalékkal lehet csökkenteni. Ezt az adót olyan autók után kell majd fizetni, akár cég, akár magánszemély tulajdonában vannak, amelyek után költséget számoltak el. A módosítás sorsa azonban még kérdéses, mivel felvetheti a kettős adóztatás problémáját.

Áfa-visszatérítés ápolásért is. Veres János tegnap elmondta, nem csupán a lakásfelújítás vagy karbantartás esetén igényelhetnék vissza az áfát a számlát megőrzők, majd év végén bemutatók, hanem például ápolási szolgáltatások után is. Az áfát az évi 3,4 milliónál kevesebb keresettel rendelkezők igényelhetik majd vissza a jelenleg is érvényes százezer forintos határon belül. A korábbi hírekkel ellentétben nemcsak a szolgáltatások forgalmi adóját kaphatják vissza az adózók, hanem olyan árucikkekét is, amelyek karbantartáshoz, felújításhoz szükségesek. A kormány eredeti célja a módosítással az, hogy a lakosság ezután számlát kérjen az említett szolgáltatásokért. Egyes szakértők szerint azonban nem biztos, hogy eléri majd a célját a javaslat, mivel ezután is olcsóbb lesz számla nélkül dolgoztatni, sőt vannak, akik szerint számlahamisítási dömping indulhat el a visszatérítés bevezetésének hatására.

Újra a körbetartozások ellen. A kormány egy év után újra nekirugaszkodott a körbetartozások visszaszorításának. Már egy éve bevezették azt a szabályt, hogy a fővállalkozó csak akkor fizethet ki kétszázezer forintnál nagyobb összeget alvállalkozójának, ha az igazolja, nincsen köztartozása. Az igazolások beszerzése és bemutatása azonban nagyon körülményes volt, ezért jövőre egy új listát vezetnek be, amit az adóhatóság kezel majd. Ez azokat a cégeket tartalmazza majd, amelyeknek az adott dátumot megelőző hónapban nem volt tartozásuk, és nem állnak fizetésképtelenségi eljárás alatt. A cégek listáját a hatóság minden hónapban frissíteni fogja, így a fővállalkozónak elég lesz utánanéznie, hogy szerepel-e az alvállalkozója a céglajstromban. Ha igen, akkor már fizethet is. Ha az adott cég nem szerepel a listán, akkor a fővállalkozó a tartozás mértékének megfelelő összeget tarthatja vissza. Ez a szabályozás a pályázatoknál is érvényben lesz, csak ott az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevőre vonatkozik. Ám ebben az esetben az ajánlatkérőt nem érinti az egyetemes felelősség és a visszatartási kötelezettség sem.

Különadó helyett. A vállalkozók hosszas unszolásának engedve a kormány január elsejével eltörli a 4 százalékos különadót. Ugyanakkor szakértők szerint ezzel az intézkedéssel nem csökkennek a cégek terhei, mivel a társasági adó kulcsa 16-ról 18 százalékra emelkedik, és az adóalapot is jelentősen kiszélesíti a kormány. Az új alap lényegében megegyezik a különadóéval. Megszűnnek többek között a céltartalékhoz, értékcsökkenéshez (kivéve a kétéves értékcsökkenési leírás), az adományokhoz, illetve a helyi iparűzési adó levonásához kapcsolódó adóalap-módosító tételek.