A túlszabályozottság és a joghézagok együttesen vannak jelen a 2003-ban született közbeszerzési törvényben, ezért nehezen átlátható és bürokratikus – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közbeszerzési rendszer működéséről napokban megjelent ellenőrzési jelentésében. Jelenleg nincs kiforrott, központi koncepciója a nemzeti közbeszerzési politikának és a közbeszerzési rendszer fejlesztésének – állapította meg az ÁSZ.
Az ellenőrző szervezet ezért azt javasolta, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon az elektronikus közbeszerzéshez kapcsolódó állami feladatokkal, a kormányzati felelősséggel és a hatásköri illetékességgel. Az ÁSZ emellett egy olyan monitoringrendszer létrehozását szorgalmazza, amely alkalmas a közbeszerzési rendszer eredményességének, hatékonyságának a mérésére. A monitoringrendszer egyúttal feltárná a közbeszerzési szabálytalanságokat és a korrupciós kockázatokat is.
Azt is javasolták, hogy az új szabályozás rendelkezzen a biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések törvénytől eltérést engedő szabályozásának pontosításáról. Emellett fontosnak tartotta a jelentés kiemelni a PPP-konstrukciók szigorúbb szemmel tartását.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat májusban került a parlament elé, jelenleg részletes vitára bocsátásra vár. A törvényalkotó megfogadta az ÁSZ javaslatát az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban. A törvénymódosítás 2009. július 1-jével a közösségi eljárásrend szerinti eljárásokban, 2010. január 1-jével pedig az egyszerű eljárásban is kötelezővé tenné a közbeszerzési hirdetmények elektronikus úton történő feladását, valamint befogadását.
A korrupciós veszélyeket komolyan veszi a törvényalkotó. A részletes indoklásban például idézik a Transparency International tapasztalatát, amely szerint ma Magyarországon 20–25 százalékkal drágítja a beszerzéseket, míg az átláthatósági szabályok bevezetése akár 60 százalékkal is csökkentheti a beszerzések árát. Ennek érdekében a törvény előírja, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatos minden információt eljárásonkénti bontásban az ajánlatkérőnek a honlapján közzé kellene tennie. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő úgynevezett átláthatósági megállapodást köthetnek egymással, amely alapján felkért független szakértő bevonásával a felek előmozdíthatják a közbeszerzési eljárásra, valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályi előírások és a nyilvánosság érvényesülését.
Nem tartalmazza ugyanakkor a törvényjavaslat az állami számvevők által javasolt monitoringrendszer felállítását.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
