Veszélyben a szórványban élő kisebbségek

További fogyásuk mérséklése céljából elengedhetetlen a Kárpát-medencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése – áll abban a zárónyilatkozatban, amelyet a szórványmagyarság képviselői fogalmaztak meg a burgenlandi Felsőpulyán megrendezett vasárnapi tanácskozáson.

Mintegy háromszázan (25 országból) érkeztek az újabb szórványkonferenciára, amelyen a diaszpórában élő magyarság fennmaradási esélyeit latolgatták, és az asszimiláció veszélyére figyelmeztettek. A résztvevők szorgalmazták integrációjukat a szerves magyar szellemi életbe. Duray Miklósnak, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja alelnökének kezdeményezésére rövidesen megalakulhat a szórványtanács, amelynek célja, hogy programokat indítson a külföldön élő magyar közösségek számára. A tervet gátolhatja Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentése, miszerint kormányzati szinten is szórványtanácsot hoznak létre.
Közben Hornyik Miklós író, irodalomkritikus a Vajdaság Ma hírportálnak nyilatkozva a szórványosodást nevezte a délvidéki magyarság legnagyobb gondjának. „Mi szó nélkül lenyeljük azt, hogy állandóan a nyakunkra telepítenek idegen ajkú embereket. Ezzel az ENSZ hatályos döntését sérti meg nap nap után a szerb állam. […] Már Szerbiának az Európába való betagozódása van soron. Ha jól viseli magát, eleget tesz a hágai törvényszék és a nemzetközi előírások kívánalmainak, akkor jövőre EU-tagjelölt ország lesz. De ezzel a gyalázattal nem léphet be az EU-ba. Kutya kötelessége volna a szerb államnak a háborús menekülteket a természetes szállásterületeikre visszatelepíteni” – fogalmazott a délvidéki író.