Nehezen akadnánk a magyar történelemben még egy olyan figurára, aki tetteinek, személyiségének minden ellentmondásával együtt olyan szilárd vonatkoztatási pont maradt volna évszázadokon keresztül, mint Hunyadi Mátyás. Patetikusabban fogalmazhatunk úgy is: ő volt független történelmünk utolsó nagy fellángolása, a magyar királyság szellemi, területi, hadászati, művészeti felemelkedésének kérlelhetetlen mérnöke, akinek karbantartó és fejlesztő figyelme elmaradásával szükségképpen következett be a gépezet összeomlása. Mivel utolsó volt a kimagasló képességű magyar királyok sorában, és halálát az ország szétesése, majd rabszolgasorsra jutása követte, nem csoda, hogy mind az európai–honi történetírásban, mind az igazságos Mátyást dédelgető népi emlékezetben különféle kultuszok burkolták be alakját. Ami nem könnyítette meg a magyar reneszánsz uralkodó tárgyilagos és kritikus vizsgálatát sem.
Idén 550 éve, hogy ez az aranykor megkezdődött, azaz hogy trónra lépett az ifjú Mátyás (de csupán 544 esztendeje, hogy fejére tették a III. Frigyestől visszaszerzett koronát Székesfehérvárott!); s noha a megemlékezésben legnagyobbjainkról – feledékeny nép lévén – nem igazán jeleskedünk, 2008-ban az oktatási és kulturális tárca meghirdette a reneszánsz év programsorozatot, hogy országszerte és egész évben Hunyadi Mátyást meg humanista udvarát idézzük fel. Bár most, szeptember végén úgy tetszik, a miniszteri szándék ellenére 2008 nem a „reneszánsz reneszánsza” lesz, azért jó néhány méltó tárlat és rendezvény született a jubileumra. Ilyen volt a Budapesti Történeti Múzeumban márciustól június végéig nyitva tartott nagyszabású kiállítás is, amely magyarországi gyűjtemények díszei mellett többtucatnyi külföldi műtárgyat mutatott be Hunyadi Mátyás korából, eszmei, politikai környezetéből.
Látogatóként és, feltételezem, kutatóként sem könnyű szabadulni annak a becsvágyó embernek a világától, akinek karrierjét, vagyonát harctéri tehetségével alapozta meg apja, és aki nem csupán a háborúskodásban örökölte ezt a stratégiai talpraesettséget és makacsságot, de birodalomépítő tevékenységében is. Nos, a Budapesti Történeti Múzeum tekintélyes méretű katalógusa nem csupán arra ad lehetőséget, hogy „hazacipeljük” a kiállítást, alaposabban elidőzve a dísztárgyak, a fegyverek, a pénzérmék, a dokumentumok XV. századi kultúrájában, de izgalmas tanulmányai a Mátyás-kutatás újabb eredményeiről is beszámolnak.
A nemrégiben elhunyt Kubinyi András írása szemléletesen szól többek között a király kezdetben meglehetősen férfias, katonai jellegű udvartartásáról, amely inkább lovakra meg fegyverzetre fordított pénzt, sokkal kevésbé tiszta asztalterítőkre vagy díszes étkészletre – ezen az állapoton csak Beatrix megjelenése változtatott. Lupescu Radu a Hunyadi família erdélyi, román kapcsolódási pontjait vizsgálja, sorra véve a Mátyás származásával kapcsolatos téves legendákat is vagy a római eredetű Corvinus név legitimációs szerepét. Horváth Richárd a hadviselő Mátyás utazásainak lajstromát állította össze, megjegyezvén, hogy a fontos ügyeket személyesen intéző király „uralkodása harminckét esztendeje alatt a Török Birodalom irányába öt alkalommal és mindig hadi céllal vonult. A cseh határt tízszer lépte át, de ebből csak kétszer békésen, míg III. Frigyes osztrák tartományai felé kilencszer vonult, ámde ebből csupán egyszer hadsereg nélkül…” Elgondolkodtató statisztika.
Tekintélyes közép-európai tudósgárda fest eszmei, művészettörténeti hátteret a Nápolytól és a Vatikántól Münchenig és Besztercebányáig ívelő tárgyi világnak. Annak az aranykornak, amelynek darabkái a budai Vár elszenesedett mély rétegeiből, nyugati gyűjteményekből, török kincstárakból kerültek elő – vagy többé elő sem kerülnek, mert XX. századi hadizsákmányként vándoroltak keletre. Ezért forgatható ez a katalógus virtuális útikönyvként is egy mára csak tárgyi töredékeiben, ám legendai teljességében megmaradt birodalomban.
(Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490. Budapesti Történeti Múzeum, 2008. Ára: 6930 forint.)
origo.hu
Itt vannak az adatok, ennyi hó esett az országban - térkép
