Antirasszista vagy megélhetési romavezetők?

Holnap lesz Dancs Mihálynak, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) általános elnökhelyettesének a másodfokú tárgyalása, miután első fokon három és fél évre ítélték. A nem-régiben gyanúsítottá vált Kolompár Orbán OCÖ-elnökön immár nemcsak 13 millió forint közpénzt keresnek, hanem további 140 milliót. Összeállításunk sorra veszi, mi minden folyamatban lévő vagy már lezárt büntetőügy teszi hiteltelenné baloldali romavezetők „antirasszista harcát”.

A Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) elnöke, egyben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szaktanácsadója, Horváth Aladár szívhez szóló beszédet mondott a másság és a miniszterelnök kirekesztése elleni chartademonstráción, szeptember 20-án. Ugyanaznap – Kolompár Orbán OCÖ-elnök szervezésében – pár száz fős cigánytüntetés is volt, hogy aztán a résztvevőket át lehessen irányítani a Kossuth térre, a gyurcsányi charta alig ötezer fős megmozdulásához. Az Olimpiai parkban tartott romademonstráció a cigányok Magyar Gárda általi fenyegetettségéről szólt, míg az olaszliszkai magyarlincselést mintegy elszigetelt jelenségként állították be. Az eseményen ott volt az OCÖ és az RPM második embere (Horváth Aladár jobbkeze), Dancs Mihály is, aki tavaly első fokon három és fél év letöltendő börtönbüntetést kapott, méghozzá Olaszliszkán szocpollakás-építések kapcsán folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás miatt.
Nemrégiben megkérdeztük Kállai Ernőt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát: mi a véleménye arról, hogy Dancs még csak fel sem függeszti tisztségét, s a cigány önkormányzat sem gyakorol rá nyomást félreállása érdekében. A roma származású ombudsman azzal hárított, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, illetve, hogy nem illetékes ilyen ügyben. Ugyanakkor Kállai egy minapi Népszava-interjújában még a homoszexuálisok kérdéséhez is szívesen hozzászólt, úgy vélekedve, egy nyugati típusú demokráciában melegfelvonulás alkalmával a püspökök (!), a jobb- és baloldali politikusok együtt vonulnak fel, mivel szerinte annyira „alapkérdésről” van szó.
Dancs Mihály ügyében már a nyár elején jogerős ítélet születhetett volna Miskolcon, ám ő arra hivatkozva, hogy ügyvédje külföldön tartózkodik, elhalaszttatta a másodfokú tárgyalást. Értesülésünk szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság holnap tárgyalja, és várhatóan zárja le az ügyet.
Kolompár Orbán kétes foglalkoztatási pénzügyeiről az írott sajtóban hosszú ideig csak lapunk adott hírt. A vám- és pénzügyőrség nyomozása lassacskán beérett. Szeptember 10-én a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Kolompárt, feleségét, egy közeli rokonát és egy negyedik személyt, miután alapos a gyanú, hogy az OCÖ-elnök vezette Kiskunmajsai Roma Érdekvédelmi Szervezet nem tud elszámolni az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 13 millió forintjával. Információnk szerint húsz cigány embert kellett volna Kolompárnak az elsődleges munkaerőpiacra bejuttatnia a támogatásból, ám ez a főügyészség szerint aligha történt meg. Az OCÖ baloldali elnöke szerint „a szélsőségeket bátorító Magyar Nemzet az ő lejáratását akarta elérni az efféle híradásokkal, hogy eltántorítsák minden idők legnagyobb cigánytüntetésétől”. Vesztére éppen a balliberális ATV szellőztette meg a chartatüntetés előtt, hogy a szóban forgó Kolompár-szervezetnek egy másik – százmilliós tételű – ügye, pontosabban büntetőeljárása is van. Ezzel kapcsolatban Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei helyettes főügyész arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a roma érdekvédelmi szervezet és további három környékbeli cigány partnerszervezet egy állami támogatás (a munka nélküli romák reaktivizálására is kiterjedő Equal-program) keretéből lehívott 140 millió forintos tétel felhasználását fiktív számlákkal próbálta igazolni.
Ugyancsak magányos harcosként foglalkozik – évek óta – a Magyar Nemzet azzal, hogy baj lehet az Országos Cigány Önkormányzat 2003–2005 közötti pénzgazdálkodásával. Három éve ezt nyomozza a Budapesti Rendőr-főkapitányság, illetve újabban a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP). Egy ízben, amikor a fejleményekről érdeklődtünk, a hatóságok azzal hárítottak, hogy a kisebbségi választások előtt nem akarnak információt adni, nehogy átpolitizálódjék az ügy. A napokban azonban sikerült megtudnunk: a VPOP Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala két OCÖ-tisztségviselőt immár gyanúsítottként hallgatott ki. A Luca székénél is lassabban készülő végkifejlet azonban várat magára, mindenesetre a számviteli fegyelem megsértésének vétségéről és a sikkasztás bűntettéről lehet szó.
Az egyik kormányhoz közeli hetilap lapunkat támadó cikkében többek között azért méltatlankodott, mert leírtuk, a cigányok kulturális autonómiáját központilag irányító OCÖ és a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok szinte mirigyszervként szívnak fel foltos múltú vagy jelenű embereket. Holott tény, hogy a legutóbbi kisebbségi választások nyomán, amelyet a fideszes honatya, Farkas Flórián Lungo Drom nevű szövetsége nyert meg, Farkast Kolompárék csapata, az MCF egy id. Kozák János nevű képviselő átcsábításával és – törvénytelennek bizonyult – elnökké tételével ütött el attól, hogy az OCÖ első embere lehessen. Id. Kozákról rövidesen kiderült, hogy – nem is olyan régen – ült börtönben, ám ő még ma is általános elnökhelyettes az OCÖ-ben.
Némileg más utat választott Bihari Mihály, aki szintén a Farkas Flóriánékkal szembeni választási szövetségben lett 2007 tavaszán elnökhelyettes. Őt időközben romaholokauszt-kárpótlással összefüggő csalás és okirat-hamisítás miatt ítélte el jogerősen a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, de a bujkálást választotta. Azóta is külföldön tartózkodik, bár 2007 decemberében kellett volna három évre börtönbe vonulnia.
A romakárpótlás ügyében az előző parlamenti ciklus idején egy emberi jogi albizottság is vizsgálódott Gusztos Péter (SZDSZ) és Rubovszky György (KDNP) társelnökök vezetésével, de munkájuk végén még csak összegző állásfoglalást sem tettek le az asztalra. Az ügyészségek már eredményesebben dolgoztak: 17 esetben emeltek vádat Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabocs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten. Milliárdos összegre rúg ugyanis az a tétel, amellyel a kárpótlási csalók megkárosították az Osztrák Megbékélési Alapot. A felgöngyölt bűnesetekben rendre feltűntek okirat-hamisítással, csalással vádolt cigány kisebbségi önkormányzati vezetők. Ezek egyike sem volt a Fidesszel szövetséges Lungo Drom-tag, már csak azért sem, mert Teleki László, volt MSZP-s romaügyi államtitkár stábjából csak baloldali vezetésű cigány önkormányzatokat jelöltek ki a kárpótlási igények hitelesítésére.