Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szombaton meghirdette Olaszország új nemzeti energiatervét, amelynek egyik kulcsfontosságú eleme a nukleáris energiára helyezett hangsúly. Egy hónappal Berlusconi áprilisi visszatérése után a római kormány bejelentette, új atomerőműveket épít az ország olaj- és gázfüggőségének csökkentése érdekében. Ezzel lényegében hatályon kívül helyezték azt a húsz évvel ezelőtti kormányhatározatot, amely az országban betiltotta a nukleáris energia fejlesztését. A kabinet 1987-ben egy ebben a kérdésben tartott népszavazás eredményére hivatkozott, amit egy évvel a csernobili atomkatasztrófa után tartottak. Olaszország mind a négy nukleáris atomerőművét bezárták.
A jobbközép Berlusconi-kormány terve nem egyedülálló Európában. Mivel a nukleáris energiával kapcsolatos korábbi aggodalmak mára valamelyest szertefoszlottak az európai országok lakosságának körében, s az energiabiztonság kérdése is prioritássá vált, egyre több államban merül fel az új, modern, környezetkímélő technológiával fejlesztett atomerőművek létesítése. Az Enel olasz energiakonszern négy-öt atomerőművet létesítene Olaszországban, a kormány tervei szerint a nem túl távoli jövőben az energiafelhasználásban az atom és a szén 20-25 százalékot képviselne, a megújuló energiák 30-at.
Az atomerőművek fenntartása mellett foglalnak állást a német konzervatív pártok is, noha a szociáldemokratákkal kötött koalíciós megállapodásuk kimondta, hogy Berlin lemond az atomenergiáról, és 2020-ig fokozatosan bezárja a nukleáris erőműveket. Nagy-Britanniában Gordon Brown miniszterelnök is hangoztatta a nukleáris energiára való átállás lehetőségét, annak ellenére, hogy elődje, Tony Blair politikai és környezetvédelmi szempontból is kockázatosnak ítélte új atomerőművek építését. Az amerikai olaj fokozatos kiapadása miatt érvel az atomerőművek építése mellett John McCain, a Republikánus Párt elnökjelöltje. Megválasztása esetén McCain 2030-ig 45 új atomerőművet építtetne.
Reneszánszát éli az atomenergia Kelet-Európában is. Nemrég kezdődött a bulgáriai Belenében egy négymilliárd euróba kerülő erőmű építése, amellyel Szófia arra törekszik, hogy visszaszerezze vezető áramexportőr-szerepét a térségben. Bulgária áramszükségletének 33 százalékát fedezi jelenleg a meglévő kozloduji atomerőmű, amelynek azonban négy elöregedett egységét le kellett állítani a tavalyi EU-csatlakozás feltételeként. Hasonló lépésre kényszerült Litvánia is, amelynek az Ignalina erőmű bezárására tett ígérete feltétele volt az ország uniós tagságának. A litván parlament ugyan népszavazást írt ki az Ignalina sorsáról, ám az Európai Bizottság leszögezte, hogy a szerkezetileg a csernobilihoz hasonló erőmű bezárása nem vita kérdése. Az elsősorban az orosz energiától való függőség csökkentése érdekében Litvánia Lettországgal, Észtországgal és Lengyelországgal közösen megállapodott abban, hogy 2015-ig új erőművet építenek fel Litvánia területén.
A múlt héten Robert Fico szlovák kormányfő is megállapodást írt alá egy új atomreaktor építéséről a Jaslovské Bohunice-i atomerőműben. Az év végén ugyanis – szintén az uniós csatlakozási szerződés értelmében – leállítják az erőmű egyik elavultnak tartott reaktorát.
– Azzal a ténnyel kell szembesülnünk, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is áramimportra fog szorulni öt-hét éven belül, ezért új biztosítékokra van szükségünk – érvelt a nukleáris energia mellett a krynicai gazdasági fórumon a Cseh Energetikai Művek vezérigazgatója. Martin Roman szerint a nukleáris energia tiszta energiaforrás, és mivel az unió szigorú intézkedéseket vezetett be a klímaváltozás elleni harc jegyében, a hagyományos energiafajták termelése (olaj, gáz, szén) igen költségessé válik. Az unió 2005-ben vezette be az üvegházhatású gázok kibocsátásának kereskedelmi rendszerét, hogy ellenőrzése alatt tartsa a szennyezés mértékét. Ennek lényege: a szennyezést megspóroló létesítmények eladhatják fennmaradt kvótájukat más vállalatoknak, de a nemzeti kvótát az egyes országok nem léphetik túl.
– 2013-tól árverésen vásárolhatnak engedélyt szén-dioxid-kibocsátásra a környezetszennyező vállalatok – utalt az Európai Parlament által nemrég elfogadott tervére Pawel Urbanski, a PGE lengyel energiaszolgáltató alelnöke. Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnök-helyettes kifejtette, „húsz-harminc évre van elég olajunk, ezért olyan lehetőségek után kell kutatnunk, amelyek földrajzilag elérhetők a térség országai számára, hiszen a szél- vagy a napenergia nem mindenhol hasznosítható”.
origo.hu
Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el
