Búcsú a valutaalaptól

A brazil elnök szerint politikai döntéssel véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az úgynevezett papíralapú gazdaság maga alá gyűrje a termelő gazdaságot.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő Madridban kijelentette, hogy hazája már nem függ a Nemzetközi Valutaalaptól. A baloldali elnök egyben kikelt a spekuláció és az individualizmus ellen, s politikai megoldást követelt a pénzügyi válságra. – Véget értek azok az idők, amikor egy, a jelenlegihez hasonló válságba került országnak a Nemzetközi Valutaalaphoz kellett folyamodnia segítségért – mondta Lula.
A baloldali kormányhoz közeli spanyol lap, az El País idézte Lula több mint figyelemreméltó véleményét a jelenlegi válság hátteréről: a világ bankjait a svájci Baselből ellenőrző központ úgy határozott annak idején, hogy egyetlen bank adóssága sem haladhatja meg vagyonának tízszeresét. Brazília bankjai eleget tettek ennek a követelménynek, de az Egyesült Államok pénzintézetei már harmincötszörösen túllépték ezt a határt.
Lula közölte, politikai döntéssel véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az úgynevezett papíralapú gazdaság maga alá gyűrje a termelő gazdaságot, és véget kell vetni a bankok eddigi ellenőrizetlenségének is. Amikor már nem a bankok, hanem a megtakarítók kerülnek válságba, az már államügynek számít, és az utóbbiak oldalán kell beavatkoznia, hogy az emberek hozzájussanak megtakarításaikhoz, szögezte le. Lula szerint nem gazdasági probléma, hanem politikai döntés függvénye az úgynevezett dohai fordulók folytatása is a fejlődő országok mezőgazdasági exportjának ügyében – a Világkereskedelmi Szervezet befolyásának túlsúlya ellen.
Lula hangsúlyozta: hiába tekintik túlságosan derűlátónak, amiért nem állította le egyetlen nagyberuházását, Brazília felkészült a válságra. Ezt bizonyítja, hogy a brazil olajóriás, a Petrobrás vezetője nemrég 2012-ig szóló 112 milliárd dolláros befektetési tervet adott át Lulának az újonnan felfedezett olajlelőhelyekről.
A brazil államfő korábban pénzügyi felelőtlenséggel vádolta meg az Egyesült Államokat és más gazdag nemzeteket, ami azt a gazdasági előrehaladást veszélyezteti, amelyet a fejlődő országok értek el az elmúlt években.