Harmincnégy évre az uniós átlagtól

Egyre kevesebbet szán az állam kutatás-fejlesztésre. Bár 2007-ben 3,3 százalékkal több támogatást kapott ez a terület, mint egy évvel korábban, ez hosszú évek után először reálértékben visszaesést jelent. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter lapinformáció szerint az okok feltárására vizsgálatot rendelt el. Ha így folytatódik, ezen a területen csak 34 év múlva érjük utol az Európai Unió átlagát.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a kutatás-fejlesztés (K+F) fontosságát. Ahol jól működik, ott ez a gazdaság stabilitásának és növekedésének egyik motorja. Ahol nem, ott a leszakadás egyik fontos okai közé tartozik – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. Hazánkban a korábbi évek tíz százalék körüli fejlődése után az idén már csak 3,3 százalékkal nőtt a K+F szektor ráfordításainak összege, amelynek mértéke 245,7 milliárd forintot tett ki, GDP-hez viszonyított aránya pedig egy százalékról 0,97 százalékra mérséklődött, ami még az uniós átlag felét sem éri el – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. Ha ebben ez ütemben folytatódik a felzárkózásunk, akkor 34 évre lesz szükségünk az unióban mért innovációs átlag eléréséhez. Csehország hozzánk képest 24 évvel hamarabb, míg Románia 12 évvel, Bulgária pedig 14 évvel korábban éri el az EU szintjét jelenlegi fejlődési ütemük szerint. A csökkenés mögött elsősorban az állami szektor, ezen belül a költségvetési szervezetek és az egyetemek kutatóintézeteinek ráfordításai állnak. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a Napi Gazdaságnak elmondta: vizsgálatot indít a csökkenés okainak felderítésére.
A vállalkozások világában egy kicsivel jobb a helyzet: ez a kör szintén alulteljesítette 2006-os szintjét, de még így is 7,7 százalékkal emelkedett a kutatás-fejlesztésre fordított összeg 2007-ben. A vállalkozások 123,7 milliárd forintos K+F ráfordításából 82,4 milliárd a kizárólag külföldi és többségében külföldi tulajdonú cégeknél jelentkezett. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a többségében és teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő hazai cégek az összes pénzügyi forrásból, tehát a 123,7 milliárd forintból, 82,4 milliárdot számoltak el ráfordításként, melyből csak 17,1 milliárd forint volt a nemzetközi forrás, vagyis csak 13,8 százalék származott külföldről, a többit gyakorlatilag a hazai leánycégektől vettek el.
Az összességében mért 3,3 százalékos emelkedés ráadásul csupán a látszat – állítják szakértők. Ha a nyolcszázalékos fogyasztóiár-indexet is figyelembe vesszük, kiderül, hogy 2007-ben valójában – úgynevezett reálértékben – 4,4 százalékkal kevesebb jutott innovációra, mint 2006-ban. A tavalyelőtti 23,79 milliárd forinttal szemben 2007-ben 24,57 milliárd forint jutott kutatás-fejlesztésre, vagyis szám szerint – nominális értékben – több, de reálértékben 11,3 milliárd forinttal kevesebb.
A reálértékű csökkenés annak ellenére következett be, hogy a kutatás-fejlesztésre jóval több forrás is rendelkezésre áll a büdzsében. A Pénzügyminisztérium tavalyi évről szóló zárszámadási törvényjavaslata szerint a cégektől beszedett innovációs járulék a 2007-re tervezett 41,5 milliárd forinttal szemben 51,9 milliárd forint értékben teljesült, vagyis több mint tízmilliárddal nagyobb összeg folyt be, 2006-hoz képest pedig 15,3 milliárd forint. Ezek szerint az innovációra érkező pénzt a pénzügyi szervek nem forgatják teljes mértékben vissza, ezen a területen is jelentkezik a megszorítás – állítják a területet ismerő szakértők.
A legtöbbet – 39,2 milliárd forintot – egyébként a gyógyszeripar kutatás-fejlesztésére költöttek, ám ez a szám az előző évi, 2006-os 49 milliárd forinthoz képest jelentős visszaesést jelent. Mindez a szabadalmi bejelentések számán is megmutatkozik. A Magyarország számára potenciális kitörési területet jelentő gyógyszeripar és a biotechnológia területéről származó szabadalmi bejelentések száma a 2003-ban elérte az 1880-at, ám 2006-ban már csak 188, 2007-ben pedig csupán 124 volt ez a szám.
Mindehhez hozzátartozik az is, hogy 2007-ben hosszú évek után először a K+F szektorban dolgozók száma is csökkent. Tavaly 926-tal kevesebben dolgoztak ezen a területen, mint egy évvel korábban. A kutatók száma egyébként minimális mértékben emelkedett, de a szakemberhiány már jelenleg is tapintható. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke lapunknak elmondta: jelenleg a kutatók hiánya jelenti az egyik legégetőbb problémát a támogatás alacsony mértéke mellett. Az elnök szerint előfordul, hogy egy vállalat azért nem Magyarországra telepíti a kutatóintézetét, mert nem talál elég szakembert.