Ígéret maradt a közpénzügyi reform

Hónapok óta nem történt előrelépés a kormány egyik legfontosabb reformjának titulált közpénzügyi csomag ügyében. A büdzsé szigorúbb ellenőrzését, amelyet vasárnap a jegybankelnök is sürgetett, csaknem másfél éve ígérte meg Gyurcsány Ferenc.

Le kellene porolni a parlament előtt fekvő közpénzügyi törvényjavaslatot, s azt minél előbb el kellene fogadnia az Országgyűlésnek – jelentette ki a köztévében vasárnap este Simor András. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a törvénycsomagban szereplő módosítások a jövőben hosszú távon biztosítanák a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást, ami tovább erősítené a bizalmat hazánk iránt a külföldi befektetők körében. A közpénzek felelős felhasználását irányzó törvényjavaslat sürgetése nem véletlen: a büdzsé szigorúbb ellenőrzésének programját még tavaly áprilisban hirdette meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, ám az azóta eltelt csaknem másfél év nem bizonyult elegendőnek a vonatkozó törvény elfogadására. Az ügyben hónapok óta nem történt semmi, annak ellenére sem, hogy a kormányfő a közpénzügyi csomagot a reformprogram egyik legfontosabb elemének nevezte, amely „egyenrangú az egészségügy, az oktatás és az államigazgatás átalakításával”.
A költségvetési felelősségről és a költségvetési hivatal felállításáról szóló törvénycsomagot – Sólyom László államfővel történt egyeztetés és több hónapos, ötpárti konzultáció után – tavaly novemberben terjesztette be az Országgyűlésnek a kormány. Egyelőre nem ismert, hogy a parlament mikor tűzi újból napirendjére a javaslat tárgyalását, a csomaghoz jelenleg is lehet módosító indítványokat beadni. Múlt héten a miniszterelnök „az ősz egyik legfontosabb feladatának” nevezte a közpénzügyi csomaggal kapcsolatos megállapodást, ám a 2009-es uniós és a 2010-es hazai választások közeledtével egyre kétségesebb, hogy a múlt év elején meghatározott célokból – különösen az állami osztogatásra vonatkozó passzusokból – megvalósul-e valami. A csomag elfogadását az Állami Számvevőszék is többször sürgette, a számvevők még tavaly áprilisban készítették el tézisgyűjteményüket a közpénzügyek átfogó módosítására. A jelenleg hatályos államháztartási törvényt tizenöt évvel ezelőtt fogadta el a parlament, a közpénzekkel történő gazdálkodás újraszabályozására tehát bőven megérett az idő.

Drágulnak a hitelek. A jelzálogpiaci válság kétségtelenül megdrágítja a hitelintézetek forrásainak költségét, amely a magyar bankok számára azzal jár, hogy a hitelintézetek megemelik hiteleik kamatait, azaz drágul a hitelezés – figyelmeztetett a köztévé vasárnap esti műsorában Simor András. A jegybankelnök kijelentése ellentmond az MNB alelnöke, Király Júliának a korábbi nyilatkozatának, miszerint a magyar gazdaság szereplőinek nem fog komolyabb megrázkódtatást okozni a hitelpiaci válság ötödik hulláma. Király Júlia a múlt szerdán azt is közölte, hogy a tőkepiaci válság újabb hullámának közvetlen magyar hatása nem lesz, és áttételes hatásai sem lesznek erősebbek, mint a korábbi esetekben.