Keresztapák, keresztanyák

Vennének önök használt autót Szilvásy Györgytől? Na ugye. Jómagam még akkor sem, ha maga Gyurcsány Ferenc volna a kezes. A vulgárpolitológia kedvenc kérdése, amellyel egy politikus bizalmi indexét próbálják emberi nyelven érzékletessé tenni, sok homályos kérdésben megbízhatóan eligazít. Szilvásy a kisebbségi KISZ-kormányban jelenleg titokminiszterként múlatja az időt. A minap kirobbantott lehallgatási botrányból következtetve éppolyan gátlástalanul használja aktuálpolitikai célokra a titkosszolgálatokat, mint amikor az ügynökei ellenzéki újságírókat kerestek fel a lakásukon, vagy ahogyan a virtuális terrorveszély is valahogy mindig ellenzéki tüntetések vagy választási nagygyűlések idején szokott megélénkülni. A miniszter úr, a halálos tűzijáték negatív hőse, behozhatatlan előnyben van az állampolgárral szemben: amiről ő állítólag tud, az nekünk a saját érdekünkben titkos, lehetőleg életfogytiglan. Becsszóra kéne elhinnünk neki a tutit. Csakhogy ilyenkor eszünkbe jut a használt autós kérdés.
Vennének önök használt autót Dávid Ibolyától? Az a gyanúm: még ha ő fizetne érte, akkor sem. Utólag lehet pironkodni, hogy ő lehetett az Orbán-kormány igazságügy-minisztere – de nem azért, mert értett vagy nem értett a focihoz. Előbb – amint a független magyar bíróság kimondta – Herényi Károllyal együtt megelőző csapásként nem létező frakcióülésen kizárták Lezsák Sándorékat, hogy ne Lezsákék zárják ki őket. Most meg Dávid a pártelnök-választási kampány finisében sajtótájékoztatón hozott nyilvánosságra egy telefonlehallgatás révén készült hangfelvételt, amelyet – mint kiderült – derék titkosszolgálatunk készített. Kihívóját, Almássy Kornélt ezzel letörölte a színről, így a szombati tisztújításon az elnök asszonynak nincs ellenfele. (Zavarkeltésből induló mamelukjai gyorsan visszaléptek.) Almássyt sebesen ki is zárták, nehogy puszta jelenléte beárnyékolja a kongresszus elsöprő sikerét. Ha a küldöttek megújítják a régi elnököt, magyarok lehetnek, ám demokraták bajosan.
A két használtautó-kereskedő ócska összjátékára ugyanis gyöngécske meghatározás, hogy politikai banditizmus. Ilyenkor válik roppant érdekessé, hogy tényleg szocialista üzleti körök állnak-e az MDF stratégiai szövetségese, a Tisztelet Társasága mögött. Nem azért, mert a parlamenti frakcióba delegált, az ülésteremben roppant szótlan Vass János édesapja a Horn-kormány titkosszolgálati botrányában, a Nyírfa-ügyben exponálta magát. Inkább azért, mert az „elnök urat”, Csányi Sándor OTP-vezért támadni elemi érdekében állhat e titokzatos köröknek.
Történelmi újítás, hogy Szilvásyék nem írott szöveget, hanem hangfelvételt szivárogtattak ki a nyilvánosságnak. A lehallgatási botrányban ugyanis nem a megvádolt cég hallgatott le másokat, hanem a nyilvánossá vedlett titkosszolgálat. A hangfelvételre azért volt szükség, hogy a hangja alapján azonosítani lehessen az „elnök urat”, akinek a neve egyébként sehol nem hangzott el. De ha már Almássyt és Csányit hírbe hozták, próbálták a Fideszt is: hármat egy csapásra. Szép logikai feladat: ha politikusokat tilos lehallgatni, miért lehet közkincs az, ha politikus telefonozik nem politikus megfigyelttel? És akkor a titokzatos turuljelvényes úrról még nem is beszéltünk, aki egy Dávid-ellenes megyei MDF-elnököt sem átallott terrorizálni. S ez itt egy jogállam! Legjobb esetben a bíróság majd nagy sokára kimondja, hogy Szilvásy és Dávid törvényt szegtek; de akkor már utánuk a vízözön. Új sláger lesz már. Keresztapák és keresztanyák mindig kiötlenek valamit.