Minszk kitörhet az elszigeteltségből?

A fehéroroszok többsége különösebb változást nem vár a tegnapi parlamenti választásoktól, az ellenzék már előre tüntetést hirdetett az urnazárás időpontjára, Alekszandr Lukasenko elnök és a Nyugat azonban nagy reményekkel tekintenek az utóbbi által a demokrácia próbakövének tartott szavazásra. Tény, hogy Minszknek minden eddiginél komolyabb esélye van arra, hogy kitörjön az elszigeteltségből.

A tegnap reggeli urnanyitásig a választók majd ötöde már leadta voksát, hiszen erre már kedd óta lehetősége volt. Így aztán meglepetést senki számára sem jelent, ha a várakozásoknak megfelelően 80 százalék körül alakul a részvételi arány. A minszki ECOOM elemző központ felmérése szerint a fehéroroszok 65-67 százaléka semmilyen elmozdulást nem vár a voksolástól. Ennek okát az intézet vezetője, Szergej Muszienko abban látja, hogy bár a külföldi média az ellenzéki tiltakozásokra fókuszál, a társadalom hangulata nyugodt, s a belorusz szociális-politikai fejlődés jelenlegi szakaszában a lakosság elutasítja a forradalmi megrázkódtatásokat. A GDP növekedése megközelíti a 10 százalékot, az infláció és a munkanélküliség alacsony. A brit Daily Telegraph mindezt úgy fogalmazta meg, hogy Washingtonban hiába nevezik Lukasenkót „Európa utolsó diktátorának”, otthon, ha nem is imádják, meglehetős nyugodtsággal viszonyulnak a „bátyka” 14 éve tartó országlásához. Értékelik a stabilitást, a gazdasági növekedést, vagy azt, hogy a béreket a posztszovjet térségben korántsem általános módon időben folyósítják. A beloruszok azzal is tisztában vannak, hogy az elnöki rendszerben a parlamenti választás nem sokat oszt vagy szoroz, s nem növeli az ellenzék népszerűségét annak széthúzása sem.
Elmozdulás azonban ennek ellenére tapasztalható. Bár nyugati értelemben vett kampányról továbbra sem lehet beszélni, az ellenzék programjának ismertetéséhez a korábbiaknál több lehetőséghez jutott. Igaz, 35 választókerületben még mindig csupán egyetlen jelölt indul, több helyen második fordulóra számítanak, s arra, hogy immár nagyjából tucatnyi ellenzéki is bejut a parlamentbe. Annak ellenére, hogy tiltakozásul több képviselőjük visszavonta jelöltségét. Az ellenzéki pártok kifogásolják azt is, hogy a szavazatszámláló bizottságokból kizárták a képviselőiket.