Nyílt levél a kulturális miniszternek

A magyar dráma napján adta át Hiller István oktatási és kulturális miniszter az Új Színház stúdiójában Csizmadia Tibornak, a Magyar Színházi Társaság vezetőjének az előadó-művészeti törvény tervezetét. A miniszter ekkor elmondta, tíz nap áll a szakma képviselőinek rendelkezésére, hogy a kormány elé kerülő, korábban hosszú egyeztetési folyamaton keresztülment jogszabállyal kapcsolatban még módosító javaslatokat tegyenek.

A múlt héten az alakulóban lévő Magyar Teátrumi Társaság nyílt levélben juttatta el kifogásait Hiller Istvánnak. Az üzenetet többek között Cseke Péter, a kecskeméti, Bujtor István, a veszprémi, Darvasi Ilona, a soproni, Vasvári Csaba, a székesfehérvári, Balázs Péter, a szolnoki, Nagy Viktor, a győri, Vidnyánszky Attila, a debreceni, Fekete Péter, a békéscsabai színház igazgatója írta alá. A direktorok több problémát felvetnek levelükben. Így például nem látják értelmét az úgynevezett Előadó-művészeti Tanács életre hívásának, mivel véleményük szerint annak sem döntési hatásköre, sem szakmai legitimációja nem lenne, csupán a szakmaiság hamis illúzióját keltené. Az aláírók szerint a törvénytervezet semmiféle garanciát nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a színházak jelenlegi forrásai átmenetileg, valamint hosszú távon a jelenlegi helyzethez képest nem csökkennek. Megítélésük szerint a színházművészet ügyéhez felelősen közelítő szakpolitikának alapvető kötelessége, hogy javítsa, és ne nehezítse művészeti intézményeink helyzetét.
– Jó, hogy a kulturális kormányzat felismerte, szükség van előadó-művészeti törvényre. A nyílt levélben felsorolt kifogásainkhoz hozzátenném: nagy hibája a jogszabálynak, hogy nem vállal garanciát arra, hogy az eddigi források a jelenlegiekhez képest ne csökkenjenek. A vidéki színházak ugyanis erősen a társulati rendszerre épülnek, s ez nem is lehet másként: egy színésznek sokkal nehezebb dolga van a fővároson kívül, ha például szabadúszó akarna lenni, hiszen kevesebb a lehetőség, gondolok itt például a szinkronmunkákra, vagy a kamera előtti szereplésre. Ugyanakkor ez a helyzet inkább kedvez a színházi műhelyek kialakulásának, ezért is lehetett nagy híre akár a kaposvári, akár a szolnoki, akár a kecskeméti színháznak. A törvénytervezet azt a reális veszélyt hordozza, hogy elvonások lesznek, hiszen olyan arányban kívánja támogatni az állam a színházakat, mint a helyi önkormányzat – felelte lapunk kérdésére Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója. A direktor a Magyar Teátrumi Társaság megalapításáról elmondta, ez azért is vált szükségessé, mert tarthatatlan, hogy egy demokráciában egy szűk réteg, jelen esetben a Magyar Színházi Társaság vezetősége vindikálja magának a jogot, hogy a teljes szakma nevében beszéljen. Hozzátette: a Teátrumi Társaságnak a tagjai intézmények, nem pedig személyek lesznek. Nem politikai, hanem szakmai tömörülésről van szó. Reményei szerint sokan csatlakoznak majd az új egyesülethez.
– A színházi társaság mint érdekvédelmi szervezet nem tűnt számomra elég hatékonynak, ezért is döntöttünk a kilépést követően a teátrumi társaság életre hívása mellett – felelte lapunknak Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. A direktorok kérdésünkre elmondták, a minisztert ma délutánra hívták meg, hogy a törvény vitás kérdéseiről egyeztessenek, választ azonban még nem kaptak.
– Mindenkinek jogában áll megállapítania, mit tart hatékony érdekvédelemnek. Ha a teátrumi társaság hatékonyabb lesz, csak gratulálni tudunk – válaszolta kérdésünkre Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke, majd hozzáfűzte: társaságuk képviseleti rendszer alapján működik, s nem kívánnak kisajátítani semmilyen véleményt. Az MSZT ernyőszervezet, több mint hatvan tagszervezete van, így tagja többek között a Vidéki Színigazgatók Egyesülete is, amely a vidéki teátrumok speciális problémáival foglalkozik. Ebben a szervezetben többen képviseltetik magukat a teátrumi társaság alapítói közül is. – Szakmai kérdésekben nyitottak vagyunk az egyeztetésre a társasággal, ahogy a többi színházi szervezettel is – mondta az elnök.