Kína versenybe szállt Kubáért

Kényes kérdés. Kubában vegyes érzelmekkel fogadták, hogy az Egyesült Államokban a demokrata Barack Obama győzött. A spanyol El País ugyanis Obama-effektusról írt, mert a Castro fivérek forradalma elvileg leszámolt a színes bőrűek megkülönböztetésével, de több tanulmány igazolja a tényt, hogy a gyakorlatban még mindig létezik. Biztos, hogy újra előkerül az eddig szőnyeg alá söpört probléma, amely a kommunista szigetország egyik legkényesebb kérdése. (S. T.)

A latin-amerikai körúton tartózkodó Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök kedden és szerdán tett 36 órás hivatalos látogatást Havannában kollégája, Raúl Castro vendégeként, hogy még szorosabbra fűzzék a kétoldalú kereskedelmi, illetve politikai kapcsolatokat. Bár a két ország között főleg ideológiai a hasonlóság, csak négy éve alakult ki köztük szorosabb viszony, amikor a kínai elnök először járt Havannában, még az idősebbik Castro fivér meghívására. Az akkor még elenyésző kereskedelmi forgalom éves összege alig 400 millió euró volt, és bár továbbra is alacsonynak számít, de mostanra már meghaladta a kétmilliárd eurót is. A kínai állam Kuba második legfontosabb kereskedelmi partnere Venezuela mögött, ám Havannának Moszkva támogatása is már legalább olyan fontos, mint Pekingé.
A héten különben szintén latin-amerikai körútra indul Dmitrij Medvegyev orosz államfő, aki a jövő héten érkezik a kubai fővárosba. Hu Csin-tao Washingtonból, a hét végi G20-as csúcstalálkozó után érkezett a szigetországba, és előtte útba ejtette Costa Ricát, amely a minap szakította meg diplomáciai kapcsolatát Tajvannal. Kínát főleg a kubai kőolajipar érdekli, mivel ugródeszkának tekinti a térségben való terjeszkedéshez, ezt igazolja az is, hogy a több ezret is eléri a Kubában spanyolt tanuló kínai diákok száma. Kína azóta erősítette a kapcsolatokat, amikor négy éve közölték: a kubai olajmező nagyon is létezik.