Félmillió állástalan Magyarországon?

Miközben folyamatosan emelkedik a munkanélküliek száma, a kabinet változatlanul alábecsüli az elbocsátások kockázatait. Közgazdászok 100–150 ezer ember kirúgását sem tartják kizártnak a válság nyomán, márpedig egy ilyen mértékű leépítés a jövő évi költségvetést is felborítja. Ha csak 100 ezer ember kerül utcára, az adóbevételek elmaradása, valamint a segélyek költségének emelkedése egy év alatt akár 270 milliárd forintra is rúghat.

Ahogyan a gazdasági visszaesésünk mértékére egyre borúlátóbb előrejelzések látnak napvilágot, az ezzel szoros összefüggésben álló munkanélküliségre vonatkozóan is folyamatosan rontják le előrejelzéseiket a kutatóintézetek. A legtöbb hazai és nemzetközi előrejelzés szerint az október elején elindult elbocsátási hullám összesen mintegy százezer munkahely megszűnését eredményezi, ám gyarapodik azok tábora, akik szerint a leépítések nagyságrendje eléri majd a 150 ezer főt. Még ha a derűlátóbb prognózisok teljesülnek, a munkanélküliségi ráta akkor is tíz százalék fölé kúszhat jövőre, ennek pedig – elsősorban a kieső járulékbevételek és a munkanélküli-segélyre szorulók számának növekedése miatt – komoly kihatása lesz a költségvetésre. A jelenlegi 194 ezer forintos bruttó nemzetgazdasági átlagbérrel kalkulálva a költségvetés számára elveszett adó és járulék mértéke 170 milliárd forint, amelyhez hozzáadódik az elbocsátottaknak folyósítandó álláskeresői járadék pluszterhe. Ennek egy főre eső minimuma havonta 41 400 forint, vagyis kilenc hónappal számolva – eddig jár a segély – mintegy 37 milliárd forintos különkiadást igényel. A foglalkoztatottak számának csökkenése következtében mérséklődik a lakossági fogyasztás is: gazdaságkutatók az idei évhez képest háromszázalékos visszaesést jósolnak. A Pénzügyminisztérium idei évre tervezett áfabevétel-tervezetét alapul véve mindez újabb 64 milliárd forintos kiesést jelent. Százezer elveszett munkahellyel számolva éves szintre vetítve mintegy 270 milliárd forint lehet tehát a foglalkoztatási krach ára, amit a költségvetésből kell fedezni.
A munkanélküliek számának növekedése összességében felboríthatja a jövő évi költségvetést, ugyanis a szaktárca mindössze 0,6 százalékos mérséklődéssel számol. Gazdaságkutató intézetek és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számításai szerint ugyanakkor a foglalkoztatottak száma ennél sokkal nagyobb mértékben, hozzávetőlegesen 2,5-3 százalékkal csökkenhet jövőre. – A Kopint-Tárki legfrissebb előrejelzése szerint 9-9,5 százalékos munkanélküliséggel lehet kalkulálni 2009-ben – fogalmazott lapunknak Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója, aki hangsúlyozta: a foglalkoztatottak körében 2,5 százalékos mérséklődést jósolnak, amely 80–100 ezerrel kevesebb alkalmazottat jelent. Számításaik szerint többek között ennek hatására is a lakossági fogyasztás összességében három százalékkal fog visszaesni. Tovább ront a helyzeten, hogy az elbocsátások szinte kizárólag a versenyszférát érintik: az Ecostat legfrissebb konjunktúrajelentése szerint a hazai vállalatok fele tervez elbocsátást 2009-ben, a Pénzügyminisztérium pedig cáfolta a közszféra karcsúsításáról szóló híreket. A jelenlegi információk szerint tehát az elbocsátási hullám tovább torzítja az állami és magánszektor amúgy is aránytalan foglalkoztatottsági szerkezetét.
A gazdaságkutatók és a számvevők becsléseit támasztja alá a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) friss előrejelzése is, amely ugyancsak borúlátó a magyarországi elbocsátásokat illetően. Elemzői úgy vélik, a leépítések nyomán az idei 7,9 százalékról jövőre 8,9, míg 2010-ben 9,2 százalékra ugrik fel a munkanélküliségi ráta.
Ennél is pesszimistább előrejelzést adott lapunknak tegnap Soós Lőrinc közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökhelyettese, aki szerint a munkanélküliségi ráta jövőre minden bizonnyal két számjegyű lesz. A gazdaság jövőre nem egy, hanem legalább három százalékkal zsugorodik Soós szerint, a recesszió pedig a munkanélküliek számának gyarapodását vonja maga után. Elsősorban a pénzügyi szektorban és az építőiparban várhatók drasztikus mértékű leépítések, de a feldolgozóipar más területein is elbocsátásokra kell számítani – fogalmazott a közgazdász, aki arra is figyelmeztetett: a leginkább veszélyeztetett hazai cégek között vannak a multinacionális vállalatok beszállítói, hiszen a multicégek a jelenlegi helyzetben a saját érdekkörükhöz tartozó beszállítókat részesítik előnyben, nem a hazai kis- és középvállalkozásokat.
A legnagyobb gond azonban, hogy miközben folyamatosan emelkedik a munkanélküliek száma – október eleje óta eddig több mint 12 ezren veszítették el munkahelyüket –, a kabinetnek változatlanul nincs koncepciója a foglalkoztatás helyzetének érdemi javítására. Az elképzelések hiányát jól szemlélteti a hétfőn este elfogadott 2009-es adócsomag, amely egyet sem tartalmaz a munkaerőpiac beindításához szükséges reformokból. Az adócsomagban nemhogy érdemi adócsökkentés, de még az adóterhek átrendezése sem szerepel, így jövőre változatlanul a munkát terhelő magyar adók lesznek a legmagasabbak a 27 tagú Európai Unióban.
A kabinet eddig ismertetett tervei szerint a vállalkozók hitellehetőségeinek szélesítésével, az uniós források átrendezésével, az állami és vállalati „információgyűjtés” erősítésével kívánják megőrizni a munkahelyeket. A fenti pontok legfőbb hiányossága, hogy egyik sem kidolgozott, az uniós programok átrendezése nem végleges, és hiányzik hozzá a brüsszeli jóváhagyás is. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter néhány napja úgy nyilatkozott: a bajba került cégek elbocsátásra váró dolgozóinál „gondolkodnak” az előre hozott nyugdíj lehetőségéről is. Bajnai Gordon gazdasági miniszter „válságkezelő” terveiben a munkahelyek megőrzése ugyan célként szerepel, ám a konkrét intézkedések felsorolásánál olyan általánosságok vannak a programban, mint „a bürokratikus terhek csökkentése”, a korrupció elleni fellépés, az adóterhek mérséklése, „az állam modernizálása”. Kérdéses továbbá, hogy a gondban lévő ágazatok mennyire lesznek hajlandók igénybe venni a még mindig kiugróan drága hiteleket annak érdekében, hogy elkerüljék a létszámleépítést.

Alap a kirúgott kutatóknak. A nagyvállalatok elbocsátásai elsőként a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakembereket érinthetik, ezért a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) egy alapot kíván létrehozni a magasan képzett munkaerő támogatására – mondta Csopaki Gyula, a szervezet elnöke. A még kidolgozás alatt álló alap segítségével elsősorban nonprofit szervezeteknél tudnák segíteni a szakemberek elhelyezkedését.