Moszkva a kubai olajmezőkre figyel

Moszkva kész segíteni a 2004-ben létrejött Latin-Amerika Bolívári Alternatívája (ALBA) szervezetnek, amelyet Hugo Chávez venezuelai elnök hazája, Kuba, Nicaragua és Bolívia részvételével hozott létre azért, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államoknak a latin-amerikai országokkal kötött neoliberális szabad kereskedelmi szerződéseit (ALCA, CAFTA, NAFTA). Az orosz szándékot Dmitrij Medvegyev államfő jelentette be caracasi sajtótájékoztatóján. A pénzügyi világválság és a nyár óta csökkenő olajárak miatt nehéz helyzetbe került szervezet örömmel fogadta, hogy Medvegyev nemcsak segítő hajlandóságát jelezte, de Oroszország társulását sem zárja ki, és egyelőre megfigyelői státust vállal a szervezetben.
Az orosz elnök latin-amerikai (perui, brazil és venezuelai) körútja Kubában fejeződött be, ahol találkozott a február végén kinevezett elnökkel, Raúl Castróval. A kétoldalú kapcsolatok nagyon megromlottak a kilencvenes évek elején, amikor a néhai Szovjetunió vezetése sorsára hagyta addigi kubai szövetségesét. Az akkor évi nyolcmilliárd dolláros támogatás egyik napról a másikra megszűnt, és a kommunista szigetország a mai napig nem heverte ki ezt a csapást. De csaknem húsz év elteltével minden jel arra vall, hogy rendeződni fog a két ország viszonya, hiszen csak az orosz miniszterelnök-helyettes, Igor Szecsin háromszor járt Havannában július és november között. Medvegyev csütörtök este meghívta Moszkvába a fiatalabbik Castro fivért. A spanyol El País orosz forrásokat idézett, amikor azt írta, Kuba a Kreml számára ismét kulcsfontosságú szerepet tölt be a térségben, s az orosz cégek is szeretnének részt venni a kubai olajmezők feltárásában és kitermelésében. A kapcsolatok most már folyamatosak, és bővülni fognak, mert Medvegyev ígérete szerint korszerűsítik a kubai hadsereg 99 százalékban orosz fegyverzetét is. Minden elemző hangsúlyozza, hogy az orosz érdeklődés azért újult meg Kuba és Latin-Amerika iránt, mert az Egyesült Államok az egykori Szovjetunió befolyási övezetében terjeszkedik.