Még mélyebbre lökheti a tervezett áfaemelés az amúgy is régóta gödörben lévő hazai turizmust; a szakmabeliek tömeges leépítésektől és az államháztartást is érintő, jelentős devizaveszteségtől tartanak. A Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) napokban megjelent felhívásában hangsúlyozza: a magyarországi hotelek bevétele 65-75 százaléka a külföldi vendégektől származik, akik viszont semmilyen áremelést nem fogadnak el a jelenlegi gazdasági helyzetben. A szállodák már így is messze a nemzetközi átlagárak alatt értékesítik szobáikat, így a tervezett emelés miatti többletköltség kizárólag az üzemeltetők zsebét apasztaná tovább. Mivel a turisták elmaradtak hazánktól, vagyis a forgalom eleve gyenge, az MSZSZ szerint az áfaemelés hatására dolgozók kerülnek majd utcára, illetve el kell majd odázni a szükséges fejlesztéseket is.
Antalóczy Györgyné adószakértő a Turizmus Bulletin szakmai hírlevélben kifejti: nem vitás, hogy az áfa 20-ról 23 százalékra történő emelése jelentősen rontaná a szállodák versenyképességét és jövedelmezőségét. Az előre megkötött szerződéseken ugyanis a legtöbb szállodás már nem tudna módosítani, tehát az áfaemelést nem fizettethetik meg a vendéggel. A szállodák esetében a gyenge forint és a járulékcsökkentés jelent ugyan némi kompenzációt, de valószínűleg sokkal kisebbet, mint amekkora az elvonás mértéke lesz – jegyzi meg az adószakértő.
A statisztikák szerint 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyek 245 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ami egyébként folyó áron egy százalékkal elmaradt a 2007-es adatoktól. Ebből nagyjából következtetni lehet az elvonás összegére: a fizetendő áfa 2008-ban 40 milliárd forint lehetett a 20 százalékos áfával számolva – magyarázta Antalóczy Györgyné, hozzátéve: az áfa 3 százalékponttal való emelése júliustól mintegy hárommilliárd forintos pluszbevételt jelentene az államnak, ha 2009 második felében a tavalyi éves bruttó árbevétel felét egyáltalán sikerül az ágazatnak elérnie. A kieső bevételek kompenzálása, vagyis a 6 százalékos élőmunkateher-csökkentés viszont a szakértő számításai szerint nem éri el még az egymilliárd forintot sem. Ráadásul további veszteség lehet, hogy az emelést az országszerte legnagyobb forgalmat jelentő nyári turisztikai szezon kellős közepén tennék meg.
A változás az utazási irodákat is érinti, hiszen az adótörvény értelmében az irodák csak magánszemélyekkel szemben alkalmazhatják az árrésadózást, a gazdasági társaságokra normál adózás vonatkozik. A szakértő szerint tehát félő, hogy az intézkedés a pillanatnyi helyzetben összességében lefele húzódó spirált indít el az ágazatban.
Márpedig úgy tűnik, a kormány hajthatatlan, hiszen, mint azt Gyenesei István szakminiszter a február 10-i kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette: a jelen helyzetben a szálláshelyek kénytelenek elfogadni, hogy az áfaemelés miatt tovább csökken jövedelmezőségük. Gyenesei elmondta, hogy az emelés a szállodai szolgáltatásoknál számítások szerint 2-3 milliárd forintos többletköltséget okoz majd, amit szerinte az élőmunka terheinek esetleges mérséklése kompenzálni tud, továbbá árfolyamnyereséget okoz a forint jelenleg gyenge árfolyama – jegyezte meg.
Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának fideszes elnöke erre reagálva úgy fogalmazott: a turizmus területére vonatkozó áfaemeléstől el kell tekintenie a kormánynak, sőt meg kell fontolnia, hogy a szállodai férőhely-szolgáltatásoknál, esetleg a vendéglátás egyes területein kedvezményes áfakulcsot vezessenek be. Úgy véli, három-négy százalékos áfacsökkentésből nem lenne érdemi vesztesége a költségvetésnek, mert ezt kompenzálná az adócsökkentés nyomán élénkülő forgalom, de ha lenne is veszteség, akkor is csak minimális, amit tartalékok terhére be kellene vállalni.
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében