Számos korábbi felmérés eredményét cáfolták a tegnap megjelent hivatalos decemberi kiskereskedelmi statisztikák, vagyis beigazolódott, hogy még a karácsony előtt tapasztalt vásárlói roham sem mentette meg a boltokat tavaly a súlyos veszteségektől. Az év utolsó hónapjában ugyanis – annak ellenére, hogy a 2008-as forgalom 11 százaléka, vagyis 692 milliárd forintnyi áru cserélt gazdát – 3,9 százalékkal értek el roszszabb eredményt a hazai kereskedők, mint egy évvel korábban. Ezzel az év egészét tekintve két százaléknál is nagyobb volt a szektor zuhanása 2008-ban, mely jól tükrözi az immár harmadik éve mélyrepülésre ítélt lakossági fogyasztás megállíthatatlan zuhanását.
A decemberi visszaesés 33 milliárd forint volt a kiskereskedelem egészében, ennyivel kevesebb pénzt hagytunk a boltok kasszáiban, mint 2007 karácsonya előtt. Nemcsak értékben, hanem menynyiségben is szerényebb volt a fogyasztói kosár: élelmiszerekből másfél, ruházatból egy, tartós cikkekből hat, míg járművekből húsz százalékkal vásároltunk kevesebbet az elmúlt ünnepekre. Régiós viszonylatban is minden szinten negatív előjelűek a mutatók: a legkevesebb pénzt a Dél-Dunántúlon, a legtöbbet Közép-Magyarországon költötték az év végén. Országosan visszaesett az eladások több mint 90 százalékát bonyolító hiper- és szupermarketláncok forgalma is, bár a multitársaságoknak még így is több lehetőségük van a túlélésre, mint kevésbé tőkeerős társaiknak, például a szokatlanul hosszú ideig hirdetett akciók révén.
Ahogy hónapról hónapra már látszott, az egész éves kiskereskedelmi teljesítményt vizsgálva immár biztos: 2008-ban valamennyi jelentős árucsoport értékesítése számottevően visszaesett. Élelmiszerekből egy, iparcikkekből átlagosan 3 százalékkal vásároltunk kevesebbet. Ennél is nagyobb a tartós háztartási cikkek hiánya (5 százalék), míg a járművek kiskereskedelme tavaly 8 százalékos zuhanást szenvedett el. Mivel a magyarok fogyasztása már tavalyelőtt csúszópályára került, a 2008-ban bekövetkezett reálbércsökkenés és az ősszel kirobbant pénzügyi válság tovább rontotta a kereskedők kilátásait. A bankszektor bizonytalansága ugyanis visszahatott a fogyasztási hitelekre, melyekből egyre kevesebbet vettek igénybe a polgárok, ennek megfelelően mind kevesebbet költöttek az év utolsó negyedében.
Az Eurostat szerint a kiskereskedelmi értékesítésbe nem sorolt üzemanyag forgalma azonban a világpiaci árrobbanás ellenére mindössze 0,1 százalékkal csökkent. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy az üzemanyagok jövedéki adója 2002 óta változatlan szinten maradt a fogyasztói árak azóta bekövetkezett, közel 40 százalékos növekedése mellett. Emiatt az üzemanyagok hazai „preferálása” 2008-ban meghaladta a 300 milliárd forintot, ami végeredményben az importot ösztönözte, s a hazai környezet állapotát rontotta.
A Nielsen piackutató vállalat tegnap ismertette azokat a változásokat, amelyeket a hazai és az európai kereskedelemben mértek tavaly. Eszerint nemcsak nálunk, hanem további tíz európai országban csökkent az élelmiszer, a háztartási vegyi áru és a kozmetikumok forgalma, különösen 2008 végén. – A magyar fogyasztók különbözőképpen reagáltak a válságra. Egy részük az olcsó boltok felé fordult, ugyanakkor a szupermarketek forgalma jóval az átlag felett nőtt – mutatott rá Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója, hozzátéve: a lakosság promócióérzékenysége, vagyis az akcióvadászat tavaly fokozódott. – Az emberek azáltal is szeretnék fenntartani fogyasztásukat, hogy megszokott márkáikat árengedmény vagy más akció keretében szerzik be. Például hazánkban minden ötödik vevő hajlandó boltot változtatni, ha másutt kedvezőbben jut az áhított termékhez – mondta az igazgató. Az európai piacok elemzését összegezve a Nielsen azzal számol, hogy az idei első negyedévben mindenütt tovább csökken a kiskereskedelmi értékesítés. A bolti forgalom Írországban például 3,8 százalékot zuhant eddig, a listát Dánia, Magyarország, Németország folytatja, illetve Franciaország, Svédország, Ausztria, Finnország, Belgium, Görögország és Olaszország.
Jóval borúsabban fogalmaznak az Országos Kereskedelmi Szövetségnél (OKSZ), ahol 2009-re brutális fogyasztáscsökkenést jósolnak. Az OKSZ leszögezi: rendkívül roszszak az idei kilátások, főként a GDP várható, háromszázalékos visszaesésének tükrében. Tavaly az első három negyedévben ugyanis nem csökkent a GDP, a reálkeresetek pedig 0,7 százalékkal nőttek – így sikerült a rossz mutatókat produkálni. Idén azonban a lakossági fogyasztás legalább 2-3 százalékkal zuhan tovább, ami azt jelenti: még a 2008-as negatív eredményhez képest is minimum 250-300 milliárd forinttal kevesebb lesz a kereskedők zsebében az év végére, amin a gyenge forint sem segít, legfeljebb a határ közeli kereskedőknek. Mindez már most súlyos veszteségekre utal, nem beszélve a tervezett áfaemelésről, mely tovább rontja a kilátásokat, mivel csökken a vásárlóerő, és nőnek a költségek – véli az OKSZ. Az biztos, hogy amíg a recesszió tart, a kereslet felfutására nem lehet számítani, márpedig az elhúzódó folyamatban üzletbezárásokra, főként a vidéki kisboltok tömeges csődjére és még a multiláncok közötti összeolvadásokra is számítani lehet. Mivel a hazai gazdaságot már eddig is nagymértékben a belső kereslet szűkítése húzta lefelé, elemzők szerint a kormány további, keresletet visszafogó intézkedései már-már kezelhetetlen helyzetet idézhetnek elő a kereskedelemben.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
