Jóval több bérleti díjat és üzemeltetési költséget kell fizetniük a gyenge forintárfolyam miatt a plázákban működő kiskereskedőknek, mint korábban, a szupermarketek ugyanis jobbára euróban állapítják meg a különféle díjakat. Ezt főként a már tavaly is nyolcszázalékos forgalomcsökkenést elszenvedő iparcikk-, illetve ruházati üzletek szenvedik meg. – Egy évvel ezelőtt még azon tanakodtak sokan, hogyan lehet bekerülni a plázák és a különféle üzletláncok falai közé, most viszont egyre több helyről hallani a kérdést: hogyan lehetne kikerülni onnan – vázolta lapunknak a helyzetet az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint várható volt, hogy a gazdasági válság felgyorsítja a kiskereskedelemben már harmadik éve tartó kedvezőtlen folyamatokat, főként hogy mostanra a legtöbb boltos felélte eddigi tartalékait. A legutóbbi statisztikák eddig csak 2008 első fél évének végéig szemléltették, hogy egyetlen esztendő alatt ötezer kereskedő húzta le itthon a rolót. Azt még nem tudni, a második fél évben, illetve a válság kirobbanása óta hány kereskedő került csőd közelbe, azonban a szakértő szerint a „szóródás” az idén még tovább gyorsul, a plázákban már korábban is érezhető volt a bérlők elvándorlása a gyér forgalom miatt.
Vámos emlékeztetett: tízezres nagyságrendű azoknak a kereskedőknek a száma, akik valamely üzletközpontban bérelnek ma árusítóhelyet. – Ebben a válság sújtotta helyzetben, amikor a jegybank is 5 százalékos fogyasztáscsökkenéssel számol, a kevésbé tőkeerős vállalkozásokat nemcsak a magas bérleti díj sújtja, hanem az is, hogy a tartós fogyasztási cikkek javarészt importból származnak – vázolta Vámos. A gyenge forintárfolyam miatt az áruk beszerzése is sokkal több pénzbe kerül most, mint korábban, s erre jön majd az áfaemelés terhe, ami tovább rontja a pénzszűkében lévő cégek kilátásait. A főtitkár szerint ugyanakkor a bevásárlóközpontok tulajdonosai sincsenek könnyű helyzetben, hiszen a „fiatalabb” házak többnyire devizahitelből épültek, aminek a törlesztőrészletei éppúgy emelkedtek, mint a lakáshiteleké. Így a plázák üzemeltetői kénytelenek a bérlőkre áthárítani a többletköltséget, amit a kereskedő vagy elfogad, vagy felmond, máshol keresve azután a boldogulás lehetőségeit. – A piac ilyen átalakulása majd csak ezután lesz szembetűnő, s egyre több helyen látunk „kiadó” táblát üresen maradt üzletek kirakatában – jósolta Vámos György, aki szerint ezzel együtt a látszólag alkupozícióban lévő plázáknak is törekedniük kell arra, hogy megtartsák a bérlőket.
Eközben a Nielsen piackutató vállalat tegnapi felmérésében azt közölte: 2002 óta mintegy hatezerrel csökkent az 50 négyzetméter alatti, vagyis jellemzően a kisvállalkozások által működtetett boltok száma hazánkban, míg a nagy alapterületű hiper- és szupermarketek aránya megháromszorozódott.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
