A szocialisták hármas ajánlata

Gyurcsány Ferenc az MSZP elnökségi ülése után bejelentette, hogy Surányi György volt jegybankelnök, Glatz Ferenc akadémikus és Vértes András, a GKI elnöke a párt miniszterelnök-jelöltjei. Surányi információink szerint gyakorlatilag megállapodott a szocialistákkal és a szabad demokratákkal. A jelöltek egyelőre nem kívánnak nyilatkozni.

Surányi György közgazdász, bankszakember 1954. január 3-án született Budapesten. 1977-ben a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát. Ezután a Pénzügykutatási Intézetben előbb tudományos munkatárs, titkár, majd osztályvezető volt. Emellett 1983 és 1986 között a bankreformbizottság titkára, 1986–87-ben a Világbank konzultánsa volt Washingtonban. Hazatérése után 1988 elejétől Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mellett a minisztertanács tervgazdasági bizottságának, majd gazdaságpolitikai titkárságának főtanácsosa. 1989–90-ben az Országos Tervhivatal államtitkára, 1982 őszétől a közgazdaság-tudományi egyetem pénzügyi tanszékén tanársegédként pénzelméletet oktatott. 1990–1991-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, majd 1992–1995-ben a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) Rt. vezérigazgatójaként dolgozott. 1995–2001 között ismét a Magyar Nemzeti Bank elnöke, s e funkciójában Magyarország helyettes kormányzója volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD). 2001 óta a CIB Bank Rt. igazgatóságának elnöke, közben 2004–2006-ban a Magyar Telekom igazgatóságának is tagja volt. 2001 óta a zágrábi Privredna Banka felügyelőbizottságának elnöke, a Banca Intesa közép- és kelet-európai igazgatója. 2005 óta a Brüsszeli Európai és Globális Gazdasági Laboratórium igazgatótanácsának tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékének docense, 1998 óta egyetemi tanára. Tagja a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak. 1988 óta a közgazdaság-tudomány kandidátusa. 1996-ban az Euromoney brit pénzügyi magazin az év legjobb kelet-európai jegybankárának választotta. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést.

Glatz Ferenc Széchenyi- és Herder-díjas történész, akadémikus 1941. április 2-án született Csepelen. Az ELTE bölcsészkarán végzett, 1968-tól a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet munkatársa, 1988–96-ban igazgatója, közben 1989–90 között a Németh Miklós vezette kormány művelődési minisztere volt. 1990-ben megszervezte az alapítványi formában működő budapesti Európa Intézetet, amelynek ő lett az igazgatója. Szerkesztőbizottsági tagja a Magyarország története sorozatnak, szerkesztője a Történelmi Szemlének és alapító szerkesztője a História című folyóiratnak. 1975 óta tanít az ELTE-n, 1993-ban lett az Akadémia levelező tagja. 1996–2002-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, 2001 óta az Akadémia rendes tagja. 2003 óta az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 2008 szeptemberétől a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke. Különösen kiemelkedő, külföldön is ismert tudományos, oktató és ismeretterjesztő tevékenysége, a közgondolkodás alakításában játszott szerepe, a tudományszervezésben elért eredménye, a magyar tudományosság nemzetközi elismertetésében végzett munkájáért, tanár- és kutatógenerációk képzéséért és továbbképzéséért 1995-ben Széchenyi-díjat kapott, 1997-ben Herder-díjjal tüntették ki. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést, 2007-ben a Prima Primissima Díjat.

Vértes András közgazdász 1951. szeptember 13-án született Budapesten. 1975–78 között a Gazdaságkutató Intézet munkatársa, 1978–81-ben tudományos főmunkatárs, a külkereskedelmi és fejlesztési csoport vezetője, a Figyelő rovatvezetője volt. 1981–85 között az Országos Tervhivatal közgazdasági főosztályán csoportvezető, 1985–86-ban az összefoglaló osztályt, 1986–87-ben a közgazdasági főcsoport összefoglaló főosztályát irányította. 1987–92 között a Gazdaságkutató Intézet igazgatójaként, 1992–98 között elnök-vezérigazgatójaként, 1998 óta elnökeként tevékenykedik. 1988–90-ben a Gazdasági Reformbizottság tagja, 1990–95 között a Kék Szalag Bizottság munkabizottságának társelnöke, a Magyar Statisztikai Társaság választmányának tagja. 1996-ban az Országos Statisztikai Tanács tagja. 1996–98-ban a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának elnöke, 1994-ben a Fotex Rt., 1995–98 között a Medicor Rt., 1997–98-ban a Szerencsejáték Rt. igazgatótanácsának tagja, 1998-ban az Aranykor ABN-Amro Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke, 1995–2002 között a Pick Rt. és az Europool Rt., 2002-ben a Skála-Coop Rt. felügyelőbizottságának elnöke volt. 1994-ben a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület tagja, 2003–2004-ben a Köztársaság Etikai Tanácsának tagja volt.

Az elmúlt években az MSZP számára a kormányzóképesség egyedüli fokmérője az volt, hogy kinek van programja. Ehhez képest a pártban már csak személyekről folyik vita, azt ugyanis egyelőre nem lehet tudni, hogy a három, miniszterelnöki posztra kiszemelt személy milyen kormányprogrammal győzte meg a szocialistákat. A miniszterelnök úgy fogalmazott: különböző karakterű, kiváló emberek, jelentős teljesítmény áll mögöttük. Hozzátette, a felsorolt szakemberekkel már egyeztettek, a napokban a parlamenti pártok frakcióival, a független képviselőkkel és a szakmai, valamint tudományos szervezetekkel is tárgyalni kívánnak róluk. Este a szocialisták vezetőségi ülését követően Mesterházy Attila (MSZP) frakcióvezető-helyettes arra a kérdésre, hogy milyen programot valósítanának meg ezek az emberek, úgy válaszolt: a jelenlegi kormány programját valósítaná meg az új miniszterelnök, de természetesen lehetne neki saját javaslata is.
Az elnökségi ülésről távozó MSZP-s prominensek lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy a pártvezetés mindhárom jelöltet támogathatónak találta, senki nem próbálta egyiket sem megvétózni. Azt viszont már egyikük sem nevezte egyszerű feladatnak, hogy a szocialisták parlamenti frakcióját egyhangúlag fel tudják sorakoztatni Glatz Ferenc, Surányi György vagy Vértes András mögé. Továbbá megerősítették lapunknak, hogy a pártvezetésben az előre hozott választások tegnap sem merült fel lehetséges opcióként, avval csak abban az esetben számolnak komolyabban, ha az MSZP képviselőcsoportjában többen elzárkóznának valamelyik jelölt támogatásától, illetve ha megrekednének a tárgyalások az SZDSZ-szel. Ezekre azonban kevés esélyt látnak.
Információink szerint az SZDSZ támogatását is élvező Surányi György az elmúlt napokban mind a három parlamenti frakcióval rendelkező párt elnökével tárgyalt esetleges miniszterelnökségével kapcsolatban. Korábban a sajtó arról írt, hogy a potenciális kormányfő csak akkor vállalná el egy szakértői kabinet vezetését, ha a Fidesz, illetve Orbán Viktor erre „rábólintana”. Maga Surányi egyébként nem nyilatkozott szerepvállalásáról, állítólagos feltételeiről előbb az ATV internetes oldalán, majd az MTI-ben írtak. A bankár hétfőn tárgyalt Orbán Viktorral is, akitől megtudhatta, hogy a Fidesz nem támogat egy pártok közötti paktumokkal létrejövő kormányt, bárki is vezeti azt. Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője konkrétan nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a Fidesz támogatna-e egy Surányi vezette kormányt. A Fidesz továbbra is az előre hozott választásokban látja a megoldást.
Ettől függetlenül a Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a volt jegybankelnök a három közül a legesélyesebb jelölt. Az MSZP vezetéséhez közel álló informátorunk közölte, Surányival gyakorlatilag megállapodtak. Sajtóhírek szerint a kulcsminisztériumok (ezek a pénzügyi és a gazdasági) vezetőit is ő szeretné kijelölni. Informátorunk szerint nem lehet kizárni, hogy Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere, az MDF EP-listavezetője az újonnan felálló kormányban ismét megkaphatja a pénzügyi tárca vezetését. Forrásunk ezzel összefüggésben elmondta, kormánytag maradhat Szekeres Imre, Kiss Péter és Bajnai Gordon. Információink szerint egyébként a Gyurcsány-kormány tárcavezetői elkezdték nagyban költeni az egész évre meghatározott miniszteri keretüket.
Glatz Ferenc akadémikus kormányfői esélyeit ronthatja, hogy az SZDSZ nem támogatja. Vértes András jelölését állítólag az SZDSZ-ben elsőre viccnek hitték. Információink szerint egyébként nevét annak ellenére „dobta be” a nyilvánosságnak a még hivatalban lévő kormányfő, hogy erről az SZDSZ tárgyalódelegációját tegnap nem értesítette.
Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő kérdésünkre elmondta, a jelöltek között van olyan, aki alkalmas a gazdasági és társadalmi válság kezelésére. A politikus jelezte, az SZDSZ álláspontját a mai megyei elnöki értekezleten, az ügyvivői testületi ülésen és a frakcióülésen alakítják ki. – Mindhárom jelölt személye elfogadható a Magyar Demokrata Fórum számára, a döntő azonban az, hogy milyen program áll mögöttük – ezt Herényi Károly független képviselő, az MDF elnökhelyettese mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Még a tegnap délutáni MSZP– SZDSZ egyeztetés előtt Fodor Gábor szabad demokrata elnök a jelölésről azt nyilatkozta, hogy ha valakit megnevezne, azzal máris elvenné annak esélyét, hogy a személyét illetően megegyezés szülessen. A kiszivárgott információk szerint ugyanakkor valóban Surányi lehetne az, aki leginkább elfogadható az SZDSZ számára. Az MSZP tegnap az MDF-fel is tárgyalt a politikai továbblépés lehetőségéről. Dávid Ibolya pártelnök kizártja annak a lehetőségét, hogy az MSZP-vel közösen biztosítsák az alakuló új kormány parlamenti többségét. Hozzáfűzte: biztosan nem szavaznak nemmel a Gyurcsány ellen benyújtandó konstruktív bizalmatlansági indítványra, azonban azt csak az új kormányfőjelölt személyének és programjának ismeretében döntik el, hogy támogatják-e (ezek szerint az igen szavazat és a tartózkodás lehetősége maradt). Nyomatékosította: az MDF hajlandó támogatni az új kormány által benyújtott válságkezelő intézkedéseket, amennyiben azok egyeznek a fórum elképzeléseivel.

Különvélemény. Nagyon sok mindenkit meg tudnék szavazni miniszterelnöknek, de bankárt nem – mondta lapunknak Karsai József MSZP-s honatya. Azért nem akar bankárt miniszterelnöknek, mert azok tönkretették az országot és a világot. Hozzátette: szerinte Szanyi Tibor és Tóth Károly is így gondolkozhatnak, azt azonban nem tudta megmondani, hányan vélekednek így a frakcióban. (B. A.)

Törvénymódosítási javaslat. A Fidesz–KDNP frakciószövetség törvénymódosítással rövidítené le az országgyűlési választások kiírásának határidejét, így később is lehetővé válna, hogy az európai parlamenti választásokkal egy időben tartsák meg az előre hozott országgyűlési választást. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke emlékeztetett, hogy a mostani jogi szabályozás értelmében legkésőbb 72 nappal a választások előtt ki kell tűzni a voksolás időpontját, ez a határidő viszont holnap lejár. A jogszabály-módosítási javaslatuk alapján a 72 napos határidőt 42-re csökkentenék, így az Országgyűlés április 14-i vagy 20-i ülésén is döntés születhetne a két választás egy időben történő megrendezéséről. Ismert, a választási törvény kétharmados jogszabály, amelynek módosítására igencsak kevés esély mutatkozik az MSZP ellenállása miatt. (P. G.)

Medgyessy választani akar. „Az előre hozott választás már mindenkinek jobb lenne” – mondta Medgyessy Péter a Hvg.hu-nak adott interjújában. – Hasznos lenne a baloldalnak, a szocialistáknak is, ahogy ezt már két évvel ezelőtt elmondtam, 2006 végén, az őszödi beszéd és a 2007-es költségvetés jóváhagyása után. Mostanra végképp elveszett a bizalom, és most már a parlamenti többség sincs meg. Az ország számára jobb lenne, ha egy bizalmat élvező, szilárd többséggel rendelkező kormány hajtaná végre a szükséges reformokat.

Gyurcsány fenyeget. Amit a Fidesz képvisel, nem egyszerűen elfogadhatatlan, hanem Magyarország számára közveszélyes – írja tegnapi blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc. Szerinte az ellenzéki párt megnyilvánulásai és gondolkodásmódja a harmincas évek szélsőségeire hasonlítanak. „A demokratikus értékek védelme, a demokratikus kultúra gyakorlása szempontjából az, amit a Fidesz képvisel, nem egyszerűen elfogadhatatlan, hanem Magyarország számára közveszélyes” – írta. A választási kampány hangnemére nézve nem sok jót ígérnek az MSZP-elnök következő szavai: „Meg kell értetni az emberekkel nekünk, baloldali és liberális politikusoknak, hogy amit a Fidesz képvisel, az a magyar demokratikus normalitás sérelmére elkövetett politikai tisztességtelenség. Amit tesznek, asszisztálás a félelemkeltés, gyűlöletszítás, az erőszak térnyeréséhez.” (MN)