Bajnai Gordon lemondást kér

A családok, a közalkalmazottak és a nyugdíjasok lesznek a Bajnai-féle MSZP-csomag legfőbb vesztesei, de az önkormányzatokra és a közösségi közlekedést igénybe vevőkre is nehéz idők jönnek. A válságkormány tegnapi ülése után a miniszterelnök világossá tette: a következő másfél évben 1300 milliárd forintos megszorítás következik.

Bodacz Balázs
2009. 04. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ami a legjobban fog fájni
Megszűnik a 13. havi nyugdíj, 2012-től fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt.

Két évre befagyasztják a közszféra bruttó bértömegét, megszűnik a 13. havi illetmény.

Tíz százalékkal csökken a táppénz, két évre befagyasztják a családi pótlékot, a gyes és a gyed csak két évig jár.

Felfüggesztik a lakástámogatásokat, fokozatosan megszűnik a gázár- és a távhőkompenzáció.

Az áfa felső kulcsa 25 százalékra emelkedik.

*

A közszférát érintő intézkedések
· Két évre befagyasztják a közszféra bruttó bértömegét
· Felülvizsgálják a 2009. második félévi keresetkiegészítést
· Megszűnik a 13. havi illetmény, helyette egy általános ösztönzőrendszert vezetnek be
· Csökkentik az önkormányzati támogatásokat

A nyugdíjrendszer változásai
· A nyugdíjkorhatárt 65 évre emelik, ez 2012-től kezdődhet meg
· Az őszre tervezett nyugdíjkorrekciót jövő év elejére tolnák, a jövő évit viszont hosszabb időre elhalasztanák
· 2009-ben nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét
· Megszűnik a 13. havi nyugdíj, helyette a GDP-hez kötött nyugdíjprémiumot vezetnek be
· Kevésbé éri majd meg korhatár előtt nyugdíjba vonulni

Változások a szociális rendszerben
· Tíz százalékkal csökken a táppénz
· Két évre rögzítik a családi pótlék összegét, a korhatár
23-ról 20 évre csökken
· A gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig jár, ehhez bölcsőde- és óvodafejlesztést ígér a kormány
· Felfüggesztik a lakástámogatásokat
· Fokozatosan megszüntetik a gázár- és távhő-kompenzációt
Egyéb kiadáscsökkentő intézkedések
· A tömegközlekedés támogatásának csökkentése
· A közmédia támogatásának csökkentése
· Az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése 2010-ben

Változások az adók és járulékok terén idén
· Ötszázalékos munkaadóijárulék-csökkentés a minimálbér kétszereséig
· Az szja alsó sávhatára 1,9 millió forintra nő
· 20-ról 25 százalékra nő az áfa, létrejön a kedvezményes, 18 százalékos kulcs a tejre, a tejtermékekre, a pékárukra és a távfűtésre, nő a jövedéki adó

Adó- és járulékváltozások 2010-től
· Öt százalék munkaadóijárulék-csökkentés a teljes jövedelemre
· Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás
· Az alsó sávhatár megemelése 4-5 millió forintra
· Az szja-kulcsok csökkentése 15-17, illetve 33-35 százalékra
· Összbruttósítás: a bruttó bér plusz a járulékok együtt válnak adóalappá
· Általános értékalapú ingatlanadó bevezetése progresszív rendszerben, vagyis a gazdagabbakat jobban sújtaná
· Egységes társasági adózás, a különadó és a kedvezmények megszüntetése

*


Lemondást kérnek a kormányfőtől is. Bajnai Gordon a válságra való tekintettel lemondást kért Magyarországtól. Magyarország a válság és a megroppant bizalom okán lemondást kér Bajnai Gordontól, akit soha senki, semmire nem választott meg – fogalmazott Halász Zsuzsa. A KDNP szóvivője közölte: „az ideiglenesen a miniszterelnöki székben állomásozó” Bajnai Gordon arra semmiféle választ nem adott, hogy intézkedéseinek következtében hogyan áll helyre a magyar gazdaság, mitől lesz növekedés, hogyan kerülünk ki abból a spirálból, amibe ők vitték bele Magyarországot.

Hóhérmunka. Ez csak egy kormányzati szándék, az egyeztetéseken még sok minden változhat – mondta lapunknak Kuti László, miután Bajnai Gordon bejelentette, hogy a közszférában két évre befagyasztják a béreket, illetve elveszik a 13. havi illetményt. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke szavai ellenére nem túl optimista, szerinte a bérek befagyasztása elkerülhetetlennek tűnik. Bár a miniszterelnök végzi a „hóhérmunkát”, a döntés meghozatala a képviselők kezében van – jegyezte meg.

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elv érvényesül az általa tegnap a Parlamentben prezentációval egybekötött sajtótájékoztatón meghirdetett válságkezelési tervben, és azt is többször hangsúlyozta, mostantól mindenkinek le kell mondania valamiről. A bejelentett intézkedések nagyjából azonosak azokkal, amiket előzetesen a sajtó is előre jelzett: a kabinet döntően megszorításokkal, kiadáscsökkentéssel, illetve kisebb részben az adóterhek átrendezésével próbálja a válságot kezelni. Elsősorban rövid távon, bár Bajnai szerint a kilábalást hosszabb távon megalapozó lépéseket is tesznek. Sajtótájékoztatóján azt ecsetelte: ha kormánya nem cselekszik azonnal, annak riasztó következményei lennének, így például nemcsak a 13. havi, hanem az egyéb kifizetések is veszélybe kerülnének, és sokkal több munkahely is elveszhet.
A kormányfő az idén hatszázalékos gazdasági visszaeséssel számol, és még jövőre sem ígér növekedést, legfeljebb stagnálást. Válságprogramja viszont – szerinte – megnyitja az utat, hogy hazánk „középtávon” képessé váljon arra, hogy az Európai Unió átlagos növekedési szintjénél két százalékponttal jobb eredményt produkáljon. Az aktív keresők számának gyarapításával összefüggésben a kormányfő például arról beszélt, hogy kívánatos, ha a kisgyermekes anyák mihamarabb visszamennek dolgozni, sőt ez – bölcsődefejlesztési programmal kiegészítve – a további gyermekvállalási hajlandóságot is növelheti. (Bár utóbbi megjegyzéséhez maga is hozzátette, „tudom, talán meglepően hangzik”.)

*

A válság okairól szólva a miniszterelnök arról beszélt, hogy a világgazdasági recesszió hazánkat hatványozottan érinti, hiszen 2007-ben a kelet-közép-európai régió átlagos növekedése évente meghaladta a hét százalékot, Magyarországé viszont egyetlen százalék volt; az állam adók formájában túl sok forrást von el a gazdaságtól; a foglalkoztatási ráta az Európai Unió 65 százalékos értékéhez képest mindössze 57 százalékos; Magyarország külső adósságállománya pedig a GDP 107 százalékára rúg, míg a többi visegrádi országban ez az érték 39-44 százalék között mozog.
Bajnai szerint „ördögi körben” mozgunk, ugyanis a lassú növekedés bizalomhiányhoz vezet, amely egyensúlytalanságot okoz, ez utóbbi viszont ismét csak a növekedést hátráltatja. Ebből úgy lehet kitörni, mondta, hogy mindhárom ponton egyszerre kell támadni.
Bajnai megemlítette, hogy tárgyalni fog az ország finanszírozhatóságát jelenleg biztosító Nemzetközi Valutaalappal, valamint az Európai Bizottsággal. Ennek részleteiről egyelőre nem sokat árult el, csak annyit, hogy a két szervezetet tájékoztatni fogja a tervezett válságkezelő lépésekről. Így arra a kérdésre sem válaszolt Bajnai, hogy esetleg szó lesz-e az IMF-hitel átütemezéséről, illetve a visszafizetés feltételeinek módosításáról, esetleg új hitel felvételéről. Mindezekre csak annyit mondott: e kérdések egyelőre nem esedékesek.
A miniszterelnök egyébként a tájékoztató elején azt hangsúlyozta, hogy nem hirdet programot, ám azt ígérte, hogy a kormány napokon belül egy világos, átlátható intézkedési tervet készít.
A kormányfő este, a köztévében arról beszélt, hogy az Európai Uniónál akarja meggyorsítani annak az intézkedésnek a jóváhagyását, amely kétéves türelmi időszakot adna a válság miatt munkanélkülivé váló hiteltartozással rendelkező embereknek, hogy ne veszíthessék el a lakásukat. Hozzátette: a bankokkal arról szeretnének tárgyalni, hogy legyen lehetősége a devizahiteleseknek a törlesztőrészletük plafonjának meghatározására. Az viszont nem merülhet fel, hogy valaki egyáltalán ne fizessen.

Offshore cég mögé bújtatta magáncégét Bajnai. A Cipruson bejegyzett offshore vállalkozás, a Danilac Investments Ltd. alapítása után öt héttel megvásárolta Bajnai Gordon miniszterelnök egykori cégét, az ESGÉ-B Kft.-t. A Blikk értesülése szerint a ciprusi cég tulajdonosai Bajnai Bécsben élő szülei, kézbesítési megbízottja Bajnai jelenlegi élettársa, Hajdú Mónika. Az ESGÉ-B Kft.-t Bajnai 2005. december 7-én alapította, mert magánvállalkozásba akart kezdeni azután, hogy kilépett a Wallis Rt.-ből – közölte a Kormányszóvivői Iroda. A céget üzleti tanácsadásra hozták létre, de azóta semmilyen üzleti tevékenységet nem végzett. (J. Gy.)

El nem hangzott kérdések. Budai Bernadett kormányszóvivő a tegnapi sajtótájékoztatón megakadályozta, hogy a kormánnyal szemben kritikus sajtó kérdéseket tegyen fel Bajnai Gordonnak. A miniszterelnök így csak a TV2, az RTL Klub, a Magyar Rádió és a Népszava kérdéseire válaszolt; a Hír TV, a Lánchíd Rádió és lapunk tudósítója sem kapott lehetőséget. Íme fel nem tett, ezért megválaszolatlan kérdéseink Bajnaihoz:
– Miniszterelnök úr! Ön a külföldi adóparadicsomokba mentett, de voltaképpen magyar tulajdonosok kezében lévő vagyonok megadóztatásának szükségességéről is beszélt. Nem gondolja arcátlanságnak ezt a kijelentését akkor, amikor korábban önhöz köthető offshore cégeken keresztül jelentős üzleti tranzakciók váltak láthatatlanná a hazai adóhatóság számára?
– Ön évekig volt gazdasági miniszter. Mennyiben érzi magát felelősnek azért, hogy Magyarországot minden szomszédunknál jobban megviseli a gazdasági világválság? Ha ön gazdasági miniszterként látta a veszélyeket, miért nem dolgozott ki már korábban válságkezelő programot? Ha viszont látta a veszélyeket, akkor most hogyan bízhatunk abban, hogy ki tudja vezetni az országot a válságból?
– Komolyan gondolta, hogy az édesanyákat újabb gyermek vállalására ösztönzi, ha a kormány megnyirbálja a gyermeknevelési támogatásokat, mihamarabbi munkába állásra kényszeríti a szülőt, miközben már alig van óvodai és bölcsődei férőhely? Meg tudja mondani, hogy volt-e olyan ország, ahol ilyen jellegű rendelkezés hatására egyre több gyermek született?

Vita Ficsorról. Füzes Péter, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója is esélyes lehet a gazdasági miniszteri posztra – értesült a Világgazdaság. Az előző jelölt, Vahl Tamás visszalépni kényszerült. Az Index arról írt, hogy az MSZP elnökségének múlt keddi ülésén többen is azon az állásponton voltak, hogy nem kellene erőltetni Ficsor Ádám titokminiszteri jelölését, mivel nincs hozzá elég tapasztalata. Ehhez képest ma Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnöke leteheti hivatali esküjét, csakúgy, mint Herczog László, a szociális és munkaügyi, Oszkó Péter pénzügy-, Varga Zoltán önkormányzati, Balázs Péter külügy- és Hónig Péter közlekedési miniszter. A Gyurcsány-kormány tagja volt és tárcavezető marad Hiller István oktatási és kulturális, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti, Szekeres Imre honvédelmi, Gráf József földművelésügyi, Székely Tamás egészségügyi, Szabó Imre környezetvédelmi miniszter, illetve Molnár Csaba, aki az energiaügyi tárca helyett a kancelláriát vezeti, valamint Kiss Péter, aki a társadalompolitikai egyeztetésért felelős tárca nélküli miniszter lesz.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.