Újabb patinás üzlet vált a válság áldozatává, bár a pécsi Király utcában lévő Caflish cukrászda mai bérlői szerint a bezáráshoz vezető út jóval korábban kezdődött, mintsem hogy az ősszel kirobbant gazdasági krízisre lehessen fogni a kényszerű csődöt. A pórul járt üzemeltetők képviseletében Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke lapunknak kifejtette: azzal, hogy beengedték a belváros déli részébe az Árkád üzletközpontot, borítékolható volt, hogy a környékbeli kisebb vállalkozások közül előbb-utóbb többen is tönkremennek.
A Caflish üzemeltetői 25 év után adták vissza a bérleti jogot, miután évek óta folytattak meddő harcot az épületet tulajdonló, szocialista vezetésű önkormányzat vagyonkezelőjével a működési költségek csökkentéséért, egyúttal a város jó hírét öregbítő, történelmi vendéglátóhely talpon maradásáért. – A harcban egyre keményebb feltételekkel szembesültek a bérlők, ráadásul a közelben nyílt pláza a vásárlókat is elszipkázta. Mindezt tetézte az évek óta vállalkozásellenes működési környezet, a magas adóterhek és a patriotizmust nélkülöző pécsi kereskedelempolitika is – vázolta a belvárosban maga is éttermet üzemeltető Háber. Pedig az üzlethelyiséget emberemlékezet óta vendéglátós bérli, már az 1700-as évek vége óta. Ez meg is látszik a berendezésen, például az eredeti Zsolnay kandallón vagy a porcelán borítású kávégépen.
Az üzemeltetők most jóval az eddig kifizetett bérleti díjak alatt kénytelenek továbbadni a helyiséget, a vagyonkezelő ráadásul nem ragaszkodik hozzá, hogy itt továbbra is cukrászda üzemeljen, csak az a fontos, hogy valaki kifizesse a 80 négyzetméteres üzletért a havi 350 ezer forint körüli díjat. Háber a Caflish esete nyomán úgy látja: a pécsi vendéglátóhelyek egyharmada rövid időn belül megszűnik, aminek oka az agyonadóztatás és az országos koncepciótlanság.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
