Huzavona a kódex körül

Hetek óta lejárt a türelmi idő, és sokadik határidőként e hét elején április másodikára ígérték, hogy a felek aláírják a törvényt kiváltó önkéntes élelmiszer-kereskedelmi kódexet, ám ez tegnap sem történt meg. Húsba vágó kérdésekben ugyanis továbbra sincs egyezség.

Tegnap sem írták alá a magyar élelmiszer-kereskedelem szereplői azt az etikai kódexet, mely a piacon évek óta feszülő ellentéteket hivatott önkéntes alapon rendezni, s egyebek mellett előírja, hogy júliustól az áruk nyolcvan százalékának honi eredetűnek kellene lenni a boltokban. Hétfőn a tárgyalásokat vezénylő agrártárca sajtóosztályán lapunkat még úgy tájékoztatták: a hét második felében az érdekképviseletek aláírják a kódexet, mely már így is hónapok óta késik. Pedig a felek abban érdekeltek, hogy törvény helyett kódex szabályozza viszonyukat, mely ugyan legalább ötven kérdést tárgyal, ám nem fogalmaz meg más szankciót, mint hogy szabálysértés esetén az e célra felállított etikai bizottság a nyilvánossághoz fordul. Ezzel szemben az agrártárca jogszabálytervezete akár kétmilliárd forintos büntetést is kilátásba helyez a tisztességtelen cégeknek.
A szereplők azonban továbbra sem jutnak közös nevezőre a magyar áru meghatározásánál, s nyitva maradt a kereskedő által a beszállítótól elvárt visszatérítések kényes kérdése is. Felmérések szerint a láncok ma mintegy 81-féle jogcímen szednek pénzt a beszállítóktól, cserébe termékük árusításáért. A Magyarországon jelen lévő multinacionális áruházláncok piaci erejét jól mutatja, hogy az élelmiszer-eladások több mint kilencven százalékát bonyolítják le idehaza.
Manapság egy-egy lánc Magyarországon a forgalma 15-20 százalékát kéri vissza a beszállítótól, a kódex viszont erősen korlátozná ennek mértékét – információink szerint legfeljebb 5 százalékban. Ezt a kereskedők nem fogadják el, sokkal inkább úgy szeretnék, hogy a kódex csupán rögzítse: a visszatérítés mögött tényleges szolgáltatásnak kell lennie. Magyarán, a kereskedő ne tudjon visszaélni piaci erejével, indokolatlan sarcok árán – magyarázta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint ezzel együtt az erőviszonyokat sem a kódex, sem a törvény nem tudja majd korlátozni, csupán megakadályozhatják a visszaélést.
Ugyan jelenleg jogszabály is tiltja, mégis gyakorta előfordul, hogy a beszállítók számláit harminc napon túl fizetik ki a láncok, sőt nem ritka a hatvan-kilencven napos késedelem sem. A Kereskedelmi Szövetség főtitkára megerősítette: ezt, illetve a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát is rögzítené a kódex. Ezzel együtt szerinte illúzió azt hinni, hogy az etikai bizottság évente több száz panaszos ügyét oldja majd meg, sokkal inkább arra van esély, hogy egy-egy nagyobb horderejű vitában hozzanak precedensértékű határozatot.