Zuhannak a hazai reálkeresetek

Már most, a Bajnai-csomag nélkül is szociális katasztrófa várható Magyarországon a tegnap közölt létszám- és béradatok alapján. A reálkeresetek a rendszerváltás utáni évekre jellemző mértékben, 4,8 százalékkal csökkentek januárban és februárban. Eközben Szlovákiában, Lengyelországban és a balti államokban tavaly bőven tíz százalék felett nőtt az egy főre eső vásárlóerő.

Havi nettó átlagkeresetek

Ágazat	Ft/fő
Mezőgazdaság	86 999
Építőipar	94 360
Egészségügy	105 677
Kereskedelem	109 533
Oktatás	115 834
Közigazgatás	136 872
Pénzügy/biztosítás	254 326
Átlagkereset:	118 855

Utoljára a Gyurcsány-csomag, a Bokros-féle megszorítások, illetve a rendszerváltás utáni időszakban esett vissza olyan drasztikus mértékben a reálbérek és a foglalkoztatottak száma, mint idén januárban és februárban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adatai szerint 5,6 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak létszáma, míg a reálkeresetek 4,3 százalékkal zuhantak a tavalyi év hasonló időszakával összehasonlítva. Főként a fizikai dolgozók kerültek egyre reménytelenebb helyzetbe, átlagkeresetük mindössze 86956 forintra csökkent, és két hónap alatt 118 ezer fizikai munkahely veszett el, amely 83 ezer állás megszűnését jelenti. A KSH jelentése szerint az alkalmazásban állók létszáma mindössze 2,679 millió fő volt február végén, az átlagkereset pedig havi 119 ezer forintra mérséklődött.
A kisebb jövedelmek jelentősen visszafogják a háztartások fogyasztását, amely a kereslet csökkenése révén tovább mélyíti a gazdasági válságot. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Bajnai-csomag előttünk álló megszorításai csak tovább rontják a keresetek vásárlóértékét főként az áfaemelés, illetve a négy százalék körüli infláció miatt. A legnagyobb visszaesés a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások területén tapasztalható, amely főként a prémiumok és bónuszok kifizetésének korlátozásával magyarázható, de szinte minden iparágnál jelentős fizetéscsökkenés mutatható ki. A bérek csökkenése azt is jelenti, hogy a helyzet már most rosszabb, mint a Gyurcsány-csomag utáni időkben: 2007-ben ugyanis a megszorítások hatására közel öt százalékkal estek vissza a reálbérek, és mivel azóta nem történt emelkedés, gyakorlatilag az akkori mélyponthoz képest is romlott a keresetek vásárlóértéke.
– A következő hónapokban folytatódik a reálbérek csökkenése, annak ellenére, hogy az adómódosítások révén az alsó adókulcs határa 1,7-ről 1,9 millió forintra módosulna, ez ugyanis mindössze havi 3000 forintnyi megtakarítást jelentene azoknak, akik ebbe a szűk kategóriába esnek, vagyis a két összeg közötti éves keresettel rendelkeznek – fogalmazott lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hangsúlyozta: az egész évre több mint kétszázalékos reálbércsökkenéssel és tízszázalékos munkanélküliséggel számolnak. Szerinte a legnagyobb gondot nem önmagában a bérek csökkenése, hanem a munkahelyek megszűnése jelenti. A szociálliberális új megszorítócsomag a közszféra béreinek befagyasztása mellett ugyanis leépítéseket is tartalmaz, és a versenyszférából is sokakat elküldenek majd. A 13. havi fizetés elvétele csökkenti a közszféra reálkeresetét, ugyanakkor Suppan szerint ez azt mutatja, hogy eddig is olyan kiadásokat vállalt az állam, amelyre valójában nem volt meg a fedezet.
Régiós összehasonlításban is nálunk alakult legrosszabbul a bérek egy főre eső vásárlóértéke: míg Szlovákiában 20, Lengyelországban 13, Csehországban pedig 12 százalékkal tudnak több terméket vásárolni fizetésükből az alkalmazottak, addig nálunk mindössze kétszázalékos elmozdulás volt 2008-ban – derül ki a GfK Slovakia közvélemény-kutató legfrissebb adataiból. A térségben továbbra is a csehek állnak az első helyen, 6412 eurós (1,872 millió forintos) éves jövedelemmel, míg hazánkban ez az összeg 13 százalékkal kisebb. Tavaly ebből a szempontból is megelőzött minket Szlovákia, és jobban állnak nálunk a balti államok is, egyedül Lengyelországot sikerült mindössze 20 euró/év különbözettel megelőznünk. A teljes európai ranglista élén Liechtenstein, Luxemburg és Svájc állnak, a lista végén pedig Albánia, Ukrajna és Moldávia található, utóbbi országban csupán 788 euró az éves átlagkereset.
Hazánk szempontjából a lemaradásunk fokozódása várható az idén, a KSH adatai szerint ugyanis csak az első két hónapban mintegy 170 milliárd forinttal több bértömeg hiányzik a gazdaságból tavalyhoz képest, a megszorítócsomag hatására pedig ez az összeg tovább növekszik. Eközben tavaly a külföldi tulajdonosok kivitt jövedelme 4321 milliárd forint volt, egy évvel korábban pedig 4271 milliárd forint hagyta el az országot.