Újabb nemzetbiztonsági botrányok borzolták a kedélyeket az utóbbi hetekben. Titokminiszterré neveztek ki például egy 29 éves agrárközgazdászt Ficsor Ádám személyében, miközben ezt nem támogatta a parlament nemzetbiztonsági bizottsága.
– Nagy veszteség érte a magyar mezőgazdaságot Ficsor Ádám elvesztésével. Félretéve azonban a tréfát, ilyen esettel még nem találkoztunk, hogy olyan embert jelölnek erre a posztra, aki semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik a nemzetbiztonsági területen. A rendszerváltozás óta vagy a nemzetbiztonsági bizottságból választottak titokminisztert, vagy olyan személyeket jelöltek, akiket az élettapasztalatuk tett erre alkalmassá. A bajt jelzi az is, hogy szocialista körökből is kritizálják a kinevezést. Ficsor jelölése előtt két nappal még úgy volt, hogy a kancelláriaminiszter irányítja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat. Ebből is látszik, hogy ez egy paktum része lehetett, Gyurcsány Ferenc ajánlotta erre a posztra a volt kabinetfőnökét, mert nem akar teljesen kivonulni a politikából, és igyekszik a kezében tartani a kulcspozíciókat.
– A polgári nemzetbiztonsági szervezetek eddig sem működhettek tökéletesen, hiszen egy orosz cég minden akadály nélkül résztulajdont szerezhetett az egyik stratégiai állami vállalatunkban, a Molban.
– Egy jól működő államban az ilyen típusú stratégiai vállalatok esetében a titkosszolgálatoknak valóban jelezni kell a tulajdonszerzést, és hogy ez okoz-e érdeksérelmet Magyarországnak. A kormány állítása szerint a Mol esete viszont azt mutatja, hogy nem fogalmazódott meg ilyen hírigény a magyar titkosszolgálatoknál, hiszen a lépés meglepetésként érte őket. Ez pedig azt jelenti, hogy vélhetőleg a szolgálatok a törvényben rögzített feladataik helyett olyan politikai megbízásokat kapnak, mint az önkormányzatok „védelme”.
– Hogyan lehetséges az, hogy nem került a szolgálatok látókörébe egy olyan magyar állampolgár sem, aki fegyveres akciókra készült egy másik államban, Bolíviában?
– A magyar titkosszolgálatoknak nem ártana rendelkeznie információkkal Rózsa-Flores Eduardóról. A nemzetbiztonsági bizottság a Mol ügyével együtt a jövő héten a napirendjére tűzi ezt is, hogy meggyőződjünk arról, hogy a szolgálatok milyen mértékben rendelkeztek adatokkal.
– Krimibe illő az az eset is, amely az orosz nagykövetségen történt. Az egyik külügyi munkatársat egy késsel a szívében találták meg, és a mai napig nem világos, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság történt.
– Itt első körben a rendőrségnek van dolga. Ki kell nyomozniuk, hogy mi történt, a titkosszolgálatoknak csak akkor lehet szerepe, ha valóban megállapítható az idegenkezűség. Természetesen ezek után tájékoztatást kérhet a nemzetbiztonsági bizottság is. Egyelőre mi is csak annyit tudunk az ügyről, amennyit a sajtó közölt.
– Az újságokból értesültek arról is, hogy a szervezett bűnözés ereje nő Magyarországon?
– Ez példátlan. Miközben a parlament nemzetbiztonsági bizottságához nem érkezett meg Laborc Sándor NBH-főigazgató éves jelentése, az MTI-nek nyilatkozott ebben a kérdésben, pedig elsőként a kormányt, illetve az Országgyűlés szakbizottságát kellett volna tájékoztatnia.
– Még mindig Laborc Sándor személye az akadálya annak, hogy konszenzus legyen a nemzetbiztonsági kérdésekben az ellenzék és a kormányoldal között?
– Míg ő marad az NBH főigazgatója, nem lehet konszenzus. Az egyetértés érdekében most a kormányoldalnak kell megtennie az első lépéseket. A választások után viszont biztos személyi változások lesznek, hogy a szolgálatok tevékenysége ne legyen ennyire átpolitizált.
origo.hu
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat
