Álságos harc a hazai cégekért

Súlyosan bírálta tegnap a köztelevízió reggeli műsorában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáját Surányi György, a CIB Bank elnöke. A műsorvezetők kérdései nyomán végül kiderült, nem a magas jegybanki alapkamat miatt ágált, hanem azt sérelmezi, hogy az MNB eddig nem dolgozott ki a kormánnyal együtt egy – nyilván a kereskedelmi bankoknak igen jó szolgálatot tevő – hitelkonstrukciót a forráshiánnyal küzdő kis- és középvállalatok számára.
– Egyetértek Surányi Györgygyel: kulcskérdés, hogy a jól működő vállalatok forráshoz jussanak, a monetáris politika ehhez nagyobb mozgásteret biztosítson – jelentette ki Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója tegnap, a Figyelő által szervezett bankkonferencián.
Simor András a konferencián – név említése nélkül – „tervgazdasági megközelítésnek” minősítette az ilyen véleményeket. „Nincs kettős kamatrendszer” – hangsúlyozta a jegybankelnök. Nem lehet fenntartani 9,5 százalékos kamatot bizonyos befektetőknek, másoknak pedig alacsonyabb kamaton hitelezni.
Surányi György a köztévé említett műsorában lehetségesnek nevezte, hogy a költségvetés és a jegybank „összjátéka eredményeként” olyan középlejáratú, alacsony kamatozású, a kis-, a közép- és a nagyvállalatok beruházásai tartós forgóeszköz-finanszírozását segítő forrást alakítson ki, s bocsásson rendelkezésre, amely 5-6, legfeljebb 7 százalékos forintkamatszint mellett középlejáratú forrást adna az üzleti szféra számára. Mindezt természetesen a kereskedelmi bankokon keresztül, amelyeknek így még jól is jöhet az MNB magas alapkamata, hiszen a kamatkülönbözetet állami forrásból zsebre vághatnák. A bankelnök felvetése azért is aggályos, mert éppen a kereskedelmi pénzintézetek azok, amelyek a világszinten maguk okozta válság kitörése óta ódzkodnak mindenféle, minimális kockázatot is jelentő hitelnyújtástól. Emiatt ráadásul a Surányi György által vezetett CIB Bank került többször a nyilvánosság fókuszába. Emlékezetes, hogy a CIB Bank tavaly szeptember 1-jén zárolta a Zalabaromfi cégcsoport bankszámláit. A baromfi-feldolgozó közvetlenül a pénzforrás elapadása után leállásra kényszerült. Csaknem hétszáz dolgozója elvesztette kenyérkereseti lehetőségét, s további mintegy négyezer – a cégnek baromfit nevelő – család került válságos helyzetbe. A beszállítók csődjét végül az állam közbeavatkozása akadályozta meg, ugyanis támogatást adott ahhoz, hogy pénzükhöz jussanak.
Tehát a feltételezhetően a CIB Bank magatartása miatt felmerült károkat közpénzből orvosolták. A közelmúlt nagy port kavart esete, a Herz Szalámigyár felszámolása körül is felbukkan a CIB Bank neve. A szalámigyár vezérigazgatója ugyanis azt állította, hogy a felszámolási kérelmet azért nem támadták meg, mert nem tudtak megegyezni a céget finanszírozó CIB Bankkal. Ám a bank ezzel szemben kijelentette: számos megoldási konstrukciót ajánlottak a cég főtulajdonosának, amely nem mutatott készséget a kooperációra. A 120 éves Herz csúcsidőben 400-500 embert is foglalkoztat, ám nemrégiben 130 fős leépítést jelentett be, s nem kizárt, hogy rövidesen lehúzza a rolót.