Betonfalba rohantunk

Most egy pénzügyi válság kellős közepén kell a lehetetlent megpróbálni, és szembenézni azzal, hogy ezt az országot és ezt a kormányt nem akarják finanszírozni – mondta Király Júlia, a jegybank alelnöke egy tegnapi kerekasztal-beszélgetésen. Csaba László szerint a bankrendszer elképesztően felelőtlen hitelezési politikája is hozzájárult a válsághoz.

Már tavaly lehetett látni a válságot, ám akkor még azt hittük, hogy magas ár megfizetése mellett még vissza tudunk kerülni arra a növekedési pályára, ahonnan a magyar gazdaság lesodródott az évtized első éveiben – fogalmazott egy tegnapi szakmai fórumon Király Júlia. A jegybank alelnöke szerint hiába volt minden figyelmeztetés, Magyarország kétszázas tempóval csapódott neki az előttünk álló betonfalnak. A szakember hangsúlyozta: hazánknak nemcsak a gazdasági visszaeséssel, hanem egy súlyos finanszírozási válsággal is szembe kell most néznie, eltérően azoktól az országoktól, amelyek stabil gazdasággal sodródtak bele a válságba, és állami ösztönző csomagokkal serkenthetik most a vállalkozóikat.
– Tavaly látni lehetett, hogy ezt a kormányt és ezt a gazdaságpolitikát már nem hajlandók finanszírozni külföldről, és a külső források számunkra elérhetetlennek bizonyulnak – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint mindaddig nem lesz kiút a válságból, amíg az amerikai piacon, majd ezt követően Németországban nem kezdődik el a felemelkedés. Kiemelte: nincs egyetlen megváltó recept a krízis kezelésére, és csak az együttgondolkodással lehet elkerülni az önbeteljesítő csődöt. A kerekasztal-beszélgetésen felszólaló Csaba László akadémikus kiemelte: óvakodni kell attól, hogy a rövid távú, nagyon kedvezőtlen folyamatokat túlbecsüljük, s kizárólag ehhez igazítsuk a hosszú távú terveket. – Világos ugyanakkor, hogy szerkezeti jellegű lassulásnak voltunk tanúi az elmúlt években, ezért a politikai váltás szükséges, de nem elégséges feltétele a növekedés beindulásának. Az akadémikus szerint az elmúlt években elmaradt a pénzügyi intézmények átalakítása, holott ezt nem lehet megspórolni. Mindezt tisztán mutatja a balti államok és Románia példája is, ahol a hitelezésnek és a lakossági eladósodásnak nem szabtak korlátokat. Csaba László szerint ez jórészt igaz hazánkra is, ahol „a bankok az utóbbi években elképesztően felelőtlen hitelezési politikával” jelentős mértékben hozzájárultak a pénzügyi helyzetünk romlásához. A professzor ma úgy látja, hogy legalább 2-2,5 évnek kell eltelnie a kilábalásig, az elvesztegetett évek ugyanis már nem jönnek vissza.
Percemberkék dáridózásához hasonlította a jelenlegi helyzetet Muraközy László egyetemi tanár, a szakmai fórum vezetője, aki szerint „ha a gazdaságpolitika nem csinált volna semmit az elmúlt nyolc-kilenc évben, akkor ma sokkal jobban állnánk”.