Bravúros agyműtét a szegedi klinikán

Már haza is mehetett az a lány, akin múlt csütörtökön Szegeden egyedülálló agyműtétet hajtottak végre. A neurológiai klinika vezetője szerint annak ellenére, hogy itthon több intézményben is adottak az ilyen, akár százszázalékos biztonsággal elvégezhető műtétek feltételei, egyelőre nem várható, hogy rutinszerűvé válnak a hasonló beavatkozások.

Magyarországon egyedülálló, de a világon is ritka agyműtétet hajtottak végre a szegedi idegsebészeti klinikán egy fiatal pitvarosi nőn, akiről epilepsziás rohama után derült ki, hogy agydaganata van – írta tegnapi számában a Délmagyarország című napilap. A háromórás műtétet hattagú orvos-csoport hajtotta végre. A szegedi idegsebészeti klinika csapata már régóta készült egy ilyen jellegű beavatkozásra, azonban csak most érkezett meg az utolsó készülék, ami lehetővé tette a műtét elvégzését – mondta el lapunknak Barzó Pál, a klinika vezetője.
A forradalmi módszernek az a lényege, hogy több olyan technológiát kombinálnak egymással, amit itthon eddig csak külön-külön alkalmaztak. A műtét előtt egy funkcionális MR-vizsgálattal és úgynevezett traktográfiával felmérik az agyi beszéd- és mozgatóközpontokat, illetve az onnan eredő idegpályákat, hogy elemezhessék azok elhelyezkedését a daganathoz képest. A harmadik kellék a háromdimenziós neuronavigációs rendszer. Ez az MR-állóképekből egy háromdimenziós rekonstrukciót készít, ami a műtét közben folyamatosan láthatóvá teszi, meddig és hogyan metszhet a sebész. Ha a daganat bármelyik része olyan területen van, ahol annak eltávolítása érintené a mozgási, a beszéd- vagy egyéb fontos élettani központok működését, az orvos időközben még dönthet úgy, hogy „nem megy a daganat után”. Így el lehet kerülni a feltérképezett idegpályák károsítását. Barzó Pál szerint az új, összehangolt beavatkozás segítségével a műtét akár százszázalékos biztonsággal elvégezhető. Szintén a páciens műtét közbeni állapotának ellenőrzését szolgálja, hogy a daganat eltávolítása éber állapotban történik.
Magyarországon elméletileg több intézményben is adott a technológiai feltételek egy része az ilyen jellegű beavatkozásokhoz, de a műtét előtt végzett vizsgálatokat ez idáig még senkinek nem sikerült kombinálnia a navigációval, illetve az éber műtéttel – fejtette ki a sebész. Korábban az orvosok az operáció előtt készült hagyományos MR-, illetve CT-képekből voltak kénytelenek dolgozni. A sikeres műtét ellenére Barzó Pál szerint egyelőre nem valószínű, hogy ezek a beavatkozások a közeljövőben rutinszerűvé válnak. Ennek oka, hogy a különféle komponensek nagyon nehezen szervezhetők össze. Szegeden például 3-4 hónapos előjegyzés van egy-egy MR-vizsgálatra.